Lezárult a nyomozás az interneten májusban megjelent, egy temetőben, fiatalkorúakról készült pornográf felvételek ügyében. Az ügy gyanúsítottja a kihallgatása során elismerte a bűncselekmény elkövetését, a férfi ellen vádemelési javaslatot tett a rendőrség – közölte a BRFK. De vajon mi lesz a lánnyal – jogilag és erkölcsileg? A rendőrök – köszönhetően a bulvármédiának – hivatalosan is azonosították a felvételen látható 17 éves lányt és a 10 éves öccsét, a fiatalokat azóta kihallgatták és otthonukban házkutatást rendeltek el. A nyomozók az ügyben érintett fiatalember mobiltelefonján pornóvideót is találtak, amelyen egyértelműen 18 év alatti személy szerepel. Még nem tudni, eljárás indul-e az ügyben résztvevő fiatalkorú lány ellen, de az eset mindenképpen elgondolkodtató.
Ugye emlékszünk még a történetre? A “sírgyalázó”, “kiskorúval fajtalankodó” képeket a 17 éves leányzó kimondottan azért készítette, hogy mélyen megbotránkoztassa a fokhagymaszagú pórnépet: a dolog a végén olyan jól sikerült, hogy a Napiszaros referencia után Blikk-címlap és Aktív-topik is lett belőle. De miért?
Jól jön néha az ilyen téma, meg lehet rajta botránkozni: lám ezek a mai fiatalok, ilyen a mi időnkben biztos nem volt, azt se tudják, mit csináljanak a kölykök jódógukban, gratulálunk Rea szüleinek és a többi. Wena Naty is megkapta a maga idejében a neki járó anyázáshegyet, emlékezzünk csak a dél-amerikai osztálytársleszopó nyolcadikosra, akiből youtube-csillag, wikipedia-bejegyzés és letölthető csengőhang lett. Az emberek szeretnek az ilyesmin hűmegházni pár percig, majd mélyen elhatárolódni a jelenségtől. Jót tesz az egónknak, na.

A 17 éves – most próbaidőtől és javítóintézettől reszkető lány – lány azt is tudatja a világgal több közösségi portálon is elhelyezett adatlapján, hogy utál élni, elege van a pasikból, legerotikusabb vágya pedig az, hogy egy papot vagy apácát megrontson, „élve vagy holtan”. Be kell vallani, igazán elhivatottan űzi az önégetés művészetét, már amennyiben ez művészetnek nevezhető. A végeredmény kapcsán aztán megszólal pszichomókus, szexológus, pedagógus (pedig pörgős műsorban csak akkor szólal meg a lógus, ha végképp nincs már anyag), sőt, még kisnyugdíjas-soundbite is van (ez már izgibb megoldás, csak sajna jelen esetben túl könnyen bejósolható, hogyan reagál az alany).

Felfoghatatlan, miért kell ekkora ügyet csinálni egy lázadó kiscsaj ostoba, meggondolatlan húzásából. Reának inkább egy atyai pofon (inkább verbális, mint tényleges) hiányzik: ellentmondásosan hangzik, de a tinik többsége kimondottan vágyik rá, hogy szülei tekintélyt parancsoló módon viselkedjenek és engedelmességet várjanak el tőlük. Ezek után az kéne, hogy a hozzá legközelebb álló egészséges lelkületű felnőtt kicsit elcsevegjen vele tettei súlyáról, a felelősségről és arról, hogy sokkal jobban tenné, ha megbecsülné tehetségeit és képességeit, és azokkal próbálna inkább kitűnni a szürke masszából. Ha az ügy a rendőrségen folytatódik, Rea remélhetőleg tanul a sztoriból: a saját kárán, mert nem volt okos; pártfogói felügyelet, ferde pillantások az utcán, aztán csak felnő egy szép napon. Ha szoftosabb formában is, mindannyian végigjárjuk ezt az utat.

Nem állítjuk, hogy természetes dolog, ha az ember ifjan sírokon ugrál, de a tapasztalat azt mutatja, a fiatalok többsége nem romlott vagy gonosz, hanem inkább figyelemre, törődésre, szeretetre és elismerésre vágyik, miközben nem találja a helyét a világban, ami bizony jócskán elkurvult-durvult. Egy atyai pofon kéne ezeknek a gyerkőcöknek, heti három tényfeltáró riport helyett…