Mérgekkel vagyunk körülvéve. Kár lenne tagadni, hiszen tény, hogy elég csak kikelnünk az ágyból és nekizuhanni egy újabb napnak, csupán néhány perc kell ahhoz, hogy az első toxik-dózist megadjuk a testünknek. Mégis mi a megoldás? Sajnos nem tehetjük meg, hogy disszidáljunk egy Provence-i kisfaluba, ahol csak a saját kertünk terményeit esszük és csak biokozmetikumokat kenünk magunkra, így nem marad más, mint megismerni a legfőbb veszélyforrásokat. Sajnos jó sok van belőlük.

Te csak hiszed, hogy jót tesz
Manapság egyre divatosabb bigott reklámkerülőnek lenni, és szívre tett kézzel letenni a nagyesküt: Rám ugyan nem hatnak a reklámok! Oké, de attól, hogy nem rohanunk rögvest a szupermarketbe, miután végignéztük a legújabb és legintelligensebb mosóport promotáló spotot, attól a reklámok még igenis hatnak ránk. A marketing biznisz csimborasszója, mikor az adott márkának sikerül elérnie, hogy egy tulajdonságot vele azonosítunk. Abszolút tudatalatti folyamatról beszélnünk, ettől függetlenül, ha egy termék bevált, rendre leemeljük a polcról, nem törődve azzal, hogy jó eséllyel hemzseg a káros vegyületektől. Így működünk, nincs mit tenni. Ha azonban változtatni szeretnénk, jó ha beletörődünk abba, hogy a vásárlás jóval több időt igényel majd, mint azelőtt, hiszen a megbizonyosodáshoz végig kell olvasni az összetevőket. Ez bizony rengeteg időt vesz igénybe, pláne akkor, ha lövésünk sincs, hogy melyik vegyület jóbarát, és melyik az, amelyik könnyen az onkológiára repíthet minket. Szerencsére ma már nem kell sötétben tapogatóznunk, ha úgy döntünk, hogy kiűzzük a toxinokat az életünkből. Az Antivali szerkesztőgárdájának hála, elkészült a leggyakoribb káros vegyületek feketelistája. Itt az ideje szépen bebiflázni a tanagyagot, no meg körbenézni a háztartásban, hogy mégis mennyi kártékony termékkel bástyázzuk körbe védtelen testünket.

Alumíniumszármazékok és alumíniumvegyületek
Az alumínium reakcióképességéről már biztosan hallottatok. Már általános iskolában is óva intett a kémiatanárnő, hogy forró vizet engedjünk a csapból a főzéshez, mert a magas hőmérsékletű víz reakcióba léphet az alumíniumcsövekkel, mi pedig szépen magunkhoz vesszük a végterméket. Épp ezért már a 70-es évek közepétől száműzték a közkonyhákból az alumíniumedényeket, mert felismerték, hogy a melegítés során alumíniumrészecskék kerülhetnek az ételbe, az étel az emberbe, természetesen a méreggel együtt. Bár már túl vagyunk a 70-es éveken, eme káros vegyületet mégsem sikerült teljesen száműznünk az életünkből, mert amellett, hogy egészségkárosító, remek tulajdonságai vannak: összehúzza a pórusokat, verejtékcsökkentő és vérzéscsillapító. Az arcápolási termékekben jó eséllyel fordul elő ez a vegyület, hiszen szépen megtisztítjuk a pofinkat a habzó lemosóval, ezáltal összehúzódnak a pórusaink, mi meg szépek leszünk. Igen ám, de mindeközben a méreg szép lassan dolgozik a bőrünkben. Hasonló a helyzet az izzadásgátlókkal, hiszen ha nincs alumínium a termékben, az izzadságmirigyeket képtelen összehúzni, csupán elnyomja a kellemetlen szagokat. Felületi megoldás, ez tény, viszont jóval egészségesebb, mint hosszú napokra alumíniummal tömíteni a hónaljunkat. Nézzük, hogy melyik termékeket érdemes ellenőrizni, ha alumínium-vadászatra indulunk: izzadásgátlók, dezodorok, borotválkozás utáni készítmények, arckrémek, napozószerek, babaápolási készítmények. Hogy mely összetevőktől kell tartanunk? Aluminium Zirconium Tetrachlorohydrex Gly, Ammonium alum, Aluminium Chlorohydrex Pg, Aluminium Fluoride, Alumina, Aluminium Silicate, Alumínium Zirkónium – Tri-, Tetra-, Penta-, Octachlorohydrate.

Habképző tenzidek és mosóaktív anyagok
Naná, hogy szeretjük, ha valami bőségesen habzik, mert azt az érzetet kelti, hogy kis adag folyadékból is nagy mennyiségű textúrát kapunk. Rendben, de vajon nem káros-e az az összetevő, ami a burjánzást elősegíti? De, sajnos az. Ami még ennél is rosszabb hír, hogy a habképző tenzidek szinte minden vízzel hígítandó termékben ott lapulnak. Helytálló a következtetés, miszerint akár mosóporral is tisztíthatnánk a hajunkat, hiszen mindegy, hogy samponról beszélünk vagy mosogatószerről, a tenzid ott figyel az összetevők között. Ettől érezzük tisztának a bőrünket, a vécénket, a főzőlapunkat, hiszen zsíroldó tulajdonságának köszönhetően oldja a kellemetlen, ragacsos lerakódásokat. Ez egy sütő esetében nem hátrány, az viszont már korántsem ekkora előny, hogy a bőrünk védekezőrétegét is megkurtítja. A bőrfelszíni emulzió a bőrréteg immunrendszere, ez véd minket a káros behatásoktól, ettől függetlenül mi rendre lecsuszatoljuk magunkról. Pláne akkor, ha tusfürdőnkben ilyen összetevőket találunk: Sodium Lauryl Sulfate (SLS), Sodium Laureth Sulfate (SLES), Ammonium Lauryl Sulfate (ALS), Ammonium Laueth Sulfate (ALES). Ezek a bizonyítottan bőrizgató, rákkeltő, mérgező és nyálkahártya károsító anyagok okolhatóak a korai bőröregedésért, az allergiákért, de még az ekcémáért is. Itt az ideje ellenőrizni a habfürdők, tusfürdők, babafürdetők, intim mosakodók, samponok, hajbalzsamok, fogkrémek, arc- és sminklemosók összetételét!

Emulgeátorok
Keverem, kavarom és máris emulziót kapok. A zsír- és vízoldó anyagok elegye a tenzidekhez hasonlóan épp azt hántolja le a bőrünkről, amire a legnagyobb szükség lenne. Ahhoz, hogy a zsír és a víz kellően oldódjék egymásban, segítségre van szükség, na ezt a segítséget adja meg az emulgátor, mivel feloldja a zsírmolekulák és a víz közötti feszültséget. Elég random módra kikapni valamit a hűtőből, jó eséllyel találhatunk benne emulgálószert, és természetesen a kencéink sem mentesek ettől a káros anyagtól. A kozmetikai ipar mesterséges emulgálószerei a következők: TEA-C12-C15 Alkyl Sulfate, TEA-Cocoate, TEA-Cocoyl Hydrolyzed Protein, TEA-Dodecylbenzenesulfonate, TEA-EDTA, TEA-Hydroiodide, TEA-Lactate. Rábukkantál? Hajítsd ki, hiszen a TEA rövidítés a Triethanol aminet takarja, ami bőrirritáló, vese- és májkárosító.

Szintetikus illatanyagok
Ó, ezeket imádjuk, hiszen legyen szó papírzsebkendőről, vagy tisztaságibetétről, minél jobban illatozik, annál inkább szeretjük. Gyakori, hogy egy terméket csak azért vásárolunk meg újra és újra, mert odáig vagyunk az illatáért. Összetett problémával van dolgunk, mikor az illatanyagokat vizsgáljuk, hiszen több ízben is támadnak. Bőrünkkel érintkezve egyértelműen károsak, de a belélegzéssel is hasonló a helyzet. Ha beszippantjuk a mesterséges illatanyagokat, a limbikus rendszerünk károsodhat, vagyis a mesterséges anyagok az agyunkban landolnak és ott nekilátnak a kártékonykodásnak. A parfümgyártók természetesen védik a löttyök pontos összetételét, így csak annyit tudunk meg, hogy az adott illat mekkora koncentráltságban tartalmaz illatanyagokat. Az évek során néhány illatanyag elérte, hogy felkerüljön a mesterséges anyagok feketelistájára: Amyl Cinnamal, Cinnamyl Alcohol, Citral, Eugenol, Hydroxycitronellal, Isoeugenol, Amylcinnamyl Alcohol, Cinnamal, Coumarin, Geraniol, Hydroxyisohexyl-3-Cyclohexene Carboxaldehyd. Egészségünk érdekében kénytelenek vagyunk alkut kötni, és persze hosszan vizsgálódni, hiszen itt nem csak a parfümökről beszélünk, hanem légfrissítőkről, öblítőkről, kozmetikumokról, hajápolási termékekről…

Szusszanjunk egyet a hosszas és rémisztő felsorolások közepette, és tegyünk egy kísérletet! Szerkesztőségi pipereasztalunkon olyan terméket kerestem, amin jól látható az összetétel. Ne gondoljátok, hogy ez könnyű feladat, hiszen a körömlakkok és a parfümök többségén csupán márkajelzést és szavatosságot találtam. No de itt van ez a púder: azt mondja matt bronzing powder. Bemegyünk a drogériára, és annak reményében emeljük le a polcról, hogy napcsókolta, imádnivaló pofit varázsol. A káros hatóanyagok hosszas listáját nézve, nem tudom, hogy jó hír-e, de a tíz összetevő közül, kettő károsnak számít, na meg vannak olyan összetevők, amelyeknek csak egyik, vagy másik része kártékony. Említett bronzosító púderünk egyik réme, a Butyl Methoxydibenzoyl-methane. Egy gyors klikk és máris kiderül, hogy eme összetevő szintetikus, fotoallergén és bőrkárosító. Tekintve, hogy púderről beszélünk, ami ugye a bőrünkre kerül, elszomorító ezt olvasni, de nézzük a másik káros összetevőt! „Petróleum bázisú szintetikus zsír, melyet az iparban kenőanyagként használnak. Kőolaj származék. A petrolatum valamennyi károsodást előidéző tulajdonsága megegyezik az ásványolajnál tárgyaltakkal.” – köszönjük neked petrolatum! És ez egyetlen kísérlet volt, még belegondolni is rémisztő, hogy mi mindent tapasztalnánk, ha csak a neszeszerünk tartalmát vizsgálnánk meg jó alaposan.

Tartósítószerek
Az E-faktorokról régebben már értekeztünk, de sajnos nemcsak az e betűvel jelölt anyagok károsító hatásúak. Elmegyünk bevásárolni és megnyugtat minket a tudat, hogy nem kell rögtön felfalnunk az összes élelmiszert, hanem nyugodtan raktározhatunk, hiszen a legtöbb termék eláll. Rendben van, akkor nézzük, hogy mely anyagoknak köszönhetjük ezt a tartósságot: Bronopol/2-Bromo-2-Nitropropane-1,3-Diol, Bronidox/5-Bromo-5-Nitro-1,3-Dioxan és ezek még csak az erősen rákkeltő fajták. Azt kell mondjam, hogy a kozmetikumaink sem mentesek a tartósítószerektől. A gyártók felismerték, hogy a kencék időtállóságát jótékonyan befolyásolják a szintetikus adalékok, így többek között Glyoxalic Acid is előfordulhat a termékekben, attól függetlenül, hogy köztudottan fehérjekárosító, mérgező, sőt hullakonzerválásra használják. Szuper! Jó hír viszont, hogy léteznek természetes tartósítószerek, amikkel nem mérgezzük magunkat. Ha őket látod, nem kell félned: Benzoic Acid, Sorbic Acid, Phenoxyethanol, Ascorbic acid, Tochopheryl Acetate, Apple Acid, Ascorbyl Palmitate, Benzyl Salicylate, Benzy Alcohol.

Kőolajszármazékok
Az imént már megtudhattuk a petrolatumról, hogy kőolajszármazék, de vajon miért károsító hatásúak ezek az összetevők? Mivel a természetes, 100%-osan tiszta növényi olajok drágák, ezért a gyártók jóval olcsóbb -és nem mellékesen károsabb- megoldást választanak, méghozzá a kőolajszármazékokat. Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy igen káros anyagról beszélünk: eltömíti a pórusokat, akadályozza a méregtelenítést, megvastagítja a szaruréteget, mitesszer- és pattanásképző, elősegíti a gyulladások kialakulását… Nem kell messzire mennünk, hogy kőolajszármazékokkal felturbózott termékeket találjunk, hiszen a testápolók, naptejek, fényvédők, arckrémek, ajakápolók és a hajápoló készítmények is nagy számban tartalmazhatnak kőolajszármazékot. Természetesen nem ezen a néven futnak az összetevők, hanem Mineral oil, Liquidum Paraffinum, Paraffin wax vagy Mineral wax, Petrolatum, Cera Microcristallina, Hart-Paraffin, Ozokerit, Petrol Wax és Ceresin sokat sejtető fantázianeveken.

Ftalátok
„A ftalátok olyan vegyi anyagok, amelyeket elsősorban műanyagok, PVC-eszközök lágyítására alkalmaznak, tehát műanyag termékekben találkozhatunk velük. De ezek az emberi egészségre kockázatot jelentő anyagok megtalálhatóak kozmetikai termékekben, például haj- és körömlakkokban valamint parfümökben is.” Igen, jól olvastátok: az az anyag, ami a padlót borító műanyagban is megvan, simán előfordulhat a kedvenc arckrémünkben. Érdemes komolyan megvizsgálnunk, hogy akad-e termék, ami ftalát tartalmú, hiszen előidézhet akár alacsony nemi hormonszintet is, ha bejut a szervezetünkbe. Egyik nem sem védett a károsító tényezőktől, hiszen kimutatták, hogy a fiú gyerekeknél szaporodási és fejlődési rendellenességet okozhat, illetve még a szoptatós anyák tejében is kimutatták. A ftalátokat elsősorban a műanyag termékek csomagolásának alján kell keresnünk, az újrahasznosíthatóságra utaló háromszögben, PVC-vel, V-vel, vagy hármas számmal jelölve. Az összefoglalásból ez esetben sem maradhatnak ki a kozmetikumok, hiszen a ftalátok nem pusztán műanyagokból oldódnak ki, hanem a kozmetikumok direkt alkotórészei is lehetnek. Ha kutatsz, ezeket érdemes figyelni: Dibutyl Phtalat, Diethyl Phtalat, Dimethyl Phtalate, Dioctyl Phtalat.

Fluoridok
Joggal mondhatnánk, hogy ez az anyag vajon mit keres a feketelistán, hiszen minden jóvágású, fehér köpenyes fogorvos a fluoridos fogrémet ajánlja. Ajánlják, de minek? Kutatások bizonyítják, hogy a fogzománcon keresztül semmi nem szívódik fel, vagyis a mérgező fluorid többé-kevésbé a szánkban marad. Mivel az iparban használt fluor számunkra kevésbé izgalmas, így maradjunk a fogkrémeknél! Fogmosás közben nem ritka, hogy lenyeljük a pasztát, és ez jelent igazán nagy problémát, hiszen a fluor így egyenesen a gyomrunkba jut. Itt az ideje bánkódni a sok felhabzsolt epres és dinnyés fogkrém miatt, már csak azért is, mert ezek mesterséges színezékeket és édesítőket is nagymértékben tartalmaznak. Egy szemléletes példa a fluor egészségkárosító tulajdonságáról: az USA-ban minden fluortartalmú fogkrémen fel kell tüntetni az egészségügyi kockázatokat, továbbá a javaslatot, miszerint lenyelés esetén orvoshoz kell fordulni. Kérdezzük meg a Skandináviában élő ismerőseinket, hogy az ottani fogkrémekben van-e fluor. Minden bizonnyal azt mondják majd, hogy nincs, hiszen szigorúan tilos az alkalmazása.

Szintetikus színezékek
Ezekről az anyagokról már szinte unalmas értekezni, hiszen ha egy kicsit is fontos az egészségünk, örömmel nemet mondunk egy rendellenesen pink minyonra. Bár nagyon káros anyagokról beszélünk, mégis nagyon könnyű azonosítani őket: C.I., amit egy hosszú számsor követ. Imádjuk a színes körömlakkokat, szemhéjfestékeket, többségünk a haját is festi, holott ezekkel az anyagokkal az egészségünket kockáztatjuk. Egyértelmű, hogy ezekkel a szintetikus anyagokkal könnyebben, gyorsabban és persze költséghatékonyabban elérhető a kívánt színhatás. Sajnos már nem arra a termékre gyanakszunk, ami túlszínezett és intenzív illatú, hanem arra ami színtelen, szagtalan. Ezért a kozmetikai ipar tehető felelőssé, de persze a mi kártékony asszisztálásunk sem elhanyagolható. Hiszen kik emelik le időről időre az agyonszínezett krémeket a polcról? Bingó, mi vagyunk azok! A babatermékeket sokszor világoskékre, vagy rózsaszínre színezve teszik kívánatosabbá a mamák számára. Érdemes a hajfestést is újragondolni, pláne ha sötétebbre mázolt a sérónk, hiszen ez még a szőkítésnél is kockázatosabb: „hála” a PPD nevű szintetikumnak, egyre sötétebb és sötétebb árnyalatokat érhetünk el. Nem mellékesen ez a méreg található a szempillaspirálokban és a szemceruzákban is.

Mesterséges fényvédő-szerek
Ez az igazi patthelyzet. Ugyanis döntenünk kell, hogy vagy a napsugarakkal károsítjuk magunkat, vagy a bőrünkre kent napvédőkkel. Legjobb lenne, ha abszolút nem érintkeznénk napfénnyel, de ezt érthető módon csak kevesen tudjuk teljesíteni, tehát marad a krémezés. Hihetetlennek tűnik, mégis igaz: sokkal több bőrrákos megbetegedést diagnosztizáltak azok között, akik napvédőt használtak, mint krémezés nélkül napfürdőző társaikon. Ugye furcsa? Több fényvédő is UV sugárzással találkozva könnyen okozhat bőrrákot. Ha biztosra akarsz menni, ezeket keresd a napvédőd flakonján: 4-Methyl-Benzylidencamphor (4-MBC vagy MBC), Octyl-Methoxycinnamate (OMC), Homosalate (Homomenthyl-salicylat vagy HMS), Octyl-Dimethyl-Para-Amino-Benzoic -Acid (OD-PABA), Benzophenone-1, Benzophenone-2, Benzophenone-3 (oxybenzon). És hogy vége ne legyen a meghökkentő információk áradatának, jó ha tudjátok, hogy nemcsak a naptejek tartalmaznak fényvédőt, hanem a fürdőszobában használt kencék is. Teljesen jogosan merül fel a kérdés, hogy ennek meg mi értelme van? Nem csak a bőrünk, de a kozmetikum színe is megváltozhat a napfény hatására, ezért néhány csepp mesterséges fényvédő az arckrémes tégelybe, mi pedig nem mehetünk felháborodottan, a pultot verve a drogériába, hogy mégis mi történt a kenceficénkkel.

Most, hogy a károsító anyagok hosszas listájának a végére értünk, joggal mondhatjuk, hogy áldozatok vagyunk. Áldozatok vagyunk, akkor mikor jóhiszeműen újból és újból megvásároljuk az alumíniumos izzadásgátlót, vagy a fluoridos fogrémet, de még akkor is, amikor szemlesütve behódolunk a legújabb sminktrendnek, így nemtörődve beszerezzük a legmenőbb árnyalatokat tömörítő palettát. Ha mi nem segítünk magunkon, senki sem teszi majd meg ezt helyettünk, hiszen a szépségipar célja az illúzió eladása. Tudjátok olyan ez, mint a kívülről kívánatosnak tűnő alma, amit legbelül falnak a férgek – a külsőnket megszépíti, jóllehet a belsőnket tönkreteszi a sok mutatós csomagolásba zárt kozmetikum. (Cotcot)