Éjjel a villamoson

Ez is csak velem történhet meg. Vasárnap úgy éjjel fél 1 magasságában szálltam fel a 6-os villamosra. Melóból mentem haza. Alig voltak rajta, így hát ülő hely is bőven akadt. Kihasználva az alkalmat le is huppantam az első ülésre. Bámultam ki a fejemből csak úgy, nagyon bambán. Gyorsan meg is akadt a szemem a harmonika résznél álló pasin. � már javában engem nézegetett. A srác egy világszépe. Nagyon elegáns öltözékben kissé sportosan. A zakója kigombolva, alatta egy égszínkék póló, amolyan testhez álló. Gyönyörű adoniszi alkat. Fehér nadrág és cipő. A nadrág, mintha ráöntötték volna. í?gy aztán gyönyörűen lehetett látni a domborulatokat, mellesleg igen csak nagy szerszámra vallott. Vállig érő inkább szőkés /nem festett/ haj és egy nagyon is nemesi külsőt mutató arc, bal fülében egy szolid arany karika. Bal kezén egy inkább fehéraranyból készült gyűrű. Mire a Margithíd budai hídfőjéhez értünk már szóba elegyedtünk. Oda jött hozzám és a következőket mondta: Ne haragudj a megszólításért, én meleg vagyok és nagyon szimpatikus vagy. Ha zavarlak ezzel már is tovább lépek. Nem zavarsz, mondtam én még kissé zavartan, és leült a velem szembe lévő ülésre. Óvatos pillantást vetettem a farkára, most még nagyobbnak tűnt. Legszívesebben letéptem volna róla a nadrágot. Közben az én farkam is olyan kemény lett, hogy csak na. Meg is jegyezte, hogy úgy látja, nem vagyok közömbös a számára. Bevallottam, hogy nem, de nekem van barátom, meg nem is vagyok fiatal, mint ő. Mindenesetre �, mint kiderült 32. Mondtam neki, hogy sajna én egy 20-assal több vagyok, amit már majdnem a személyimmel akartam bizonyítani, de nem volt rá szükség. Azt mondta, hogy a barátja is idősebb volt nála, és � mindig is az idősebbeket csípte, de én azt a húszast igazán letagadhatom. Mellesleg mindenkitől ezt hallom. Rövid idő múlva megtudtam, hogy hirtelen veszítette el a barátját, aki infarktusban meghalt. Bennem is �t kereste. Kérte, hogy legyünk barátok, nemet mondtam. Bár azt azért elárultam, hol dolgozok. Az az igazság, nem tudom nyíltan felvállalni a nemi hovatartozásomat. Kicsit bánom, hogy elutasítottam, de érzem, hogy rövidesen jelentkezni fog. í?gérem, beszámolok róla. Igazából ábrándozok is róla éppen eleget.
 

Vélemény, hozzászólás?