Óda a combfixhez

Azt hiszem, lassan szakrális jelentőséget fogok tulajdonítani a fehérneműknek, de tényleg nagyon boldoggá tud tenni egy új darab vásárlása. Már maga a felfedezés is, amikor nem is akarok venni, de alaposan felmérve az újdonságokat, (már megint) rátalálok egy (na jó, kettő) otthagyhatatlan combfixre és onnantól kezdve a meccs eldőlt, a csipke győzött.
Következik a boldog próbálgatás, az elégedett kép, amit a tükörben látok és minden szép és nyugodt és euforikus a nap hátra levő részében. Szerintem a harisnyagyártó cégek minden bizonnyal istent szolgálják… A combomat körülölelő csipkerész legalábbis isteni érzés.
Csak azt nem tudom, mihez fogok kezdeni az egyre tornyosuló harisnyaheggyel. Szerintem, ha a nap minden órájában másikat viselnék, akkor is kitartana egy darabig a készlet. Be kell ismernem, függő vagyok. És eszem ágában sincs elvonó terápiára járni…

Vélemény, hozzászólás?