Péár éve ezelőtt családi életet éltem első férjemmel, aki egyébként rendes férfi volt, csak egy kicsit túlzásba vitte a tradícionális életvitel szabályait. Persze, ennek voltak jó oldalai is. Elszánt, és kitartó ragaszkodása jelentéktelen dolgokhoz viszont néha kibírhatatlan volt. Mégis, aránylag rövid idő alatt megszoktam őket, talán mert voltak, amelyek némileg oldották a feszültséget.

Ilyen volt a Mikulás ünnepség, amire meghívtuk a szomszéd házaspárt is – akiknek már voltak gyermekeik, – hogy tartsuk együtt a Mikulás ünnepséget a négy gyermeknek és persze magunknak is. Ahogy besötétedett, a férfiak elúntek, még igazán mi sem tudtuk, mire is készülnek. Fél óra sem telt bele, mikor beállított három Mikulás. Tudtuk, hogy a mi férjeink azok, de nem tudtuk, hogy melyik-melyik, mert rendkívűl jól sikerült a Mikulás jelmez, még sejtésünk sem volt. A gyerekek el voltak varázsolva az ajándékoktól, a három Mikulás és a szomszéd asszonyom játszottak velük. Én a konyhába mentem, elkészíteni a hidegtálakat. Egyszer csak érzem, valaki benyúlt a szoknyám alá. Mivel Mikulás ruhában volt, meg voltam győződve, hogy a férjem. Kicsit meglepett ugyan, mert nem nagyon szokott ilyet csinálni, de azért jól is esett, ahogy izgatni kezdte a csiklómat.
Felemelte a szoknyám, és lehúzta a bugyimat. Mögém térdelt, és nyalni kezdte puncim. Már alig tudtam a hidegtálra figyelni, úgy felizgatott. Mélyen bele nyalt a puncimba, azután a nyelve hegyével kalandozott a csiklómon, és néha a fenekembe is betévedt. Nem bírtam tovább, felállítottam, benyúltam a köntöse alá és kivettem a farkát, ami már kőkemény volt, és határozottan úgy éreztem, hogy a szokottnál jóval nagyobb. Letérdeltem, és szopni kezdtem. Általában ilyenkor behunyom a szemem, hogy átadjam magam az élvezetnek, de most valami nem hagyott nyugodni.
Miközben nagy élvezettel szoptam a Mikulás farkát, elhúztam a köntöst, és meghült bennem a vér. Ez a Mikulás, nem a férjem, hiszen boxer alsó volt rajta, ő pedig sohase húz fel ilyet.

Azonnal abba akartam hagyni a cumizást, de meggondoltam. Fontos nekem tudnom, hogy valamelyik szomszédom farkát szopom? Hihetetlen izgalom fogott el. Felálltam, letoltam a bugyim, és odatartottam neki a fenekem. Nem sokat tétovázott, azonnal bedugta a farkát a puncimba, és kefélni kezdett. Most már egészen biztos, hogy nem az én férjem – gondoltam – így ő sajnos nem tud dugni. Már az sem érdekelt, hogy bele könyököltem a hidegtálba. Óriásit élvesztem, ráadásul nem is valami diszkréten. Csoda, hogy kinn nem hallották meg.
Megfordultam, és elkaptam a farkát, ami abban a pillanatban sült el, beterítve vele püspöklila kosztűmömet, jobb vállától a bal térdemig. Én még ennyi spermát soha sem láttam előtörni egyetlen farokból sem.

Meg is ijedt a Mikulásom, és kisurrant a konyhából, én pedig igyekeztem rendbe tenni magam. Átléptem a hálóba egy másik ruháért, hát mit látok? A nagy franciaágyunkon az egyik Mikulás éppen Petrát keféli, a jobb oldali szomszéd asszonyt. Szerencsére nem vettek észre, így vissza akartam lépni, amikor szemet szúrt a Mikulás letolt gatyája. Igen, a férjem volt. Elkapott a kíváncsiság. vajon, más nőkkel, hogy csinálja?
Beálltam az ajtó mögé, és kukkoltam. A szomszéd asszonyom lábai a férjem nyakában voltak, széles, de formás feneke velem szemben. Fölötte pedig a férjem szőrös feneke mozgott ügyetlenül. Azután gyorsítani kezdtek, és kezdték felvenni egymás ritmusát. Láttam, hogy a farka ki-be jár Petra puncijában, és hallottam a hangokon, hogy nem sokára mindketten elélveznek.

Visszalopakodtam a konyhába, és inkább igyekeztem eltüntetni magamról a száradó sperma foltokat.
A gyerekek hamar elálmosodtak, lekellett őket fektetni. Hatan maradtunk: a még mindig beöltözött Mikulások és mi, asszonyok. A bóléstál teljesen kiürült, előkerült egy üveg Cinzano, és a hangulat emelkedett, mármint a miénk, mert a fiúk meg se szólaltak.
Elkezdtük izgatni őket: széttettük a lábunkat, hogy belássanak a szoknyánk alá, levettük a blúzunkat, hátha megszólalnak. Pont erre vártak. Izgalmas játék kezdődött. Mindegyikünk kiválaszott egy-egy Mikulást, és ott a nappaliban, egymás előtt fergeteges dugásba kezdtünk.
Szerintem titokban mindegyikünk abban reménykedett, nehogy a férjét válassza. Felesleges aggodalom volt, mert mindenkire sor került. Sorba keféltek minket, azután a három férfi egyszerre elégített ki mindegyikünket. Előszőr ijesztő volt a három férfi, de hamar bele jöttem, és remekül éreztem magam. Az egyik Mikulás hanyatt feküdt, én bele ültem a farkába, a másik kettőt pedig felváltva cumiztam. Nagy meglepetésemre a férjem egyszer csak a hátam mögé lépett, és a fenekembe dugta a farkát. Illetve csak próbálkozott, mert végül az egyik szomszédom dugta be az övét. Nem tudom, mit érezhetett szegény, mikor látta a két szomszédja farkát a felesége fenelében, és puncimban ki-be járni. Nem tudom, de akkor nem is érdekelt, mert hamarosan elélveztem. Méghozzá úgy, ahogy azóta is csak igen ritkán. Nem is tudom, a Mikulások hogy tudták végig csinálni, de kielégítettek mind a hármunkat.
Így, jutalmul kisorsoltuk, és a szánkkal elégítettük ki őket. Én azt a szomszédomat kaptam, aki a konyhában meglepett, és nem is bántam. Elkezdtem szopni a farkát olyan izgatóan, olyan kéjesen, hogy már az elején alig tudta tartani magát. Azután hármuk közül ő ordított fel elsőként, és tele lőtte a számat spermával, de úgy, hogy tényleg majdnem az orromon jött ki. Mikor kihúzta a számból, az utolsó spriccelést a melleim kapták. Fél szemmel láttam, ahogy a férjem is nyúszítve élvez Magdi szeme közé, és fejét hátra vetve rázza ki az utolsó cseppig.
Hogy Petra mit csinált a szomszédja farkával, azt nem lehet tudni, mert amikor mi végeztünk, ő már javában babusgatta a szárazra nyalt falloszt. Valószínúleg kiszopta, és lenyelte az utolsó cseppig.
Kitúnően sikerült ez a nap, és sok mindenre jó volt. Például arra, hogy attól kezdve rendszeresen látogasson Magdi férje… vagy Petráé. Attól függ, mihez volt kedvem.
Nem bántam volna, ha a férjem is ellátogat a szomszédba, de sajnos ő csak Mikulásnak volt igazán remek.
Egyik este, mikor belépett a hálószobába, boxer alsó volt a kezében -kié ez? – kérdezte.
Egy pillanatra zavarba jöttem, de azután kivágtam magam.
– A Mikulásé – válaszoltam.
Nem szólt semmit, csak félre dobta, és egy hét múlva beadtuk a válópert.