Péntek délután öt óra. Második emelet, brrr, szól a csengő, a szokásos színjáték…Jó napot fiatalúr! – Kezét csókolom tanárnő. Ezt el kell játszanunk, csak ami utána jön, az már nem színjáték, hanem a pedagógia csúcsa és völgye. – Ma kicsi tanítványom, amit eddig tanultunk, zárójelbe tesszük és négyzetre emeljük, vagyis, legelőször te kényeztess és tedd […]
„Ha kúrnál, az a norma, legyél gyurmaforma, nem trauma, ha kábé egy húgycsatorna vagy. Jó, egyéb részek: hüvely, mellek, petefészek, úgyis matarészegen heverészek, és nem leszek kimért, tessék, mehet a Dicsértessék A kritikára azt kapnád, hogy te vagy a frigid, ne borítsd ki a bilit, inkább gyújtsd meg a cigid. Igaz, a kedvem csak úgy […]
„Közel egy éven át féltékenyen birtokolt, én viszont fenntartások nélkül adtam magam oda. Ő volt életem első szerelme. Szerelmünk egyik gyümölcse a Fontainebleau-i Nimfa néven ismeretes kapudíszítés, mely ma a Louvre-ben látható. A kapu fölötti félkörívben két szatír között fekszem, akiket a mester magáról mintázott meg. Az egyik, mintha az oszlopfőt tartaná, egy ostort tart […]