Ez is egy olyan problémakör, amelyről senki sem beszél szívesen, különösen nem a katolikus egyházban. Pedig tény, hogy minden mai keresztény közösségben vannak „meleg „papok, s a gondjaik nagyon is élők. Statisztikák a dolgok természetéből kifolyólag ritkán készülnek, ám amelyek már vannak, igencsak elgondolkodtatóak. Különösen most, amikor a papok, lelkészek között is terjed az AIDS, és közülük sokan egyházuk támogatására szorulnak emiatt.
Egy 1985-ben megjelent, 1500 pap körében végzett amerikai felmérés szerint az USA 57 ezer katolikus papjának 20%-a homoszexuális, akiknek fele aktívan „tevékenykedik” is ez irányban. Abban mindenki meggyezik, hogy 1985 óta számuk biztosan növekedett. Nemcsak a katolikus egyház számára kínos a dolog. A protestánsoknál a lelkészeknek feleségük van, de a homoszexuálisok aránya köztük sem kisebb.
Ráadásul vannak olyan egyházak az angolszász világban, amelyek éppenséggel hivalkodnak azzal, hogy nem utasítják el a homoszexuális jelölteket. Az episzkopális egyház püspökei egyenesen példa értékűnek tartják saját viselkedésüket, azt, hogy érvényesítik a „mindenki egyenlő” elvét.
Az európai felvilágosultabb egyházakban is titkolniuk kell a papoknak magánéletük e részét. Nagy-Britanniában egy Keresztény Homoszexuálisok nevű mozgalom is létezik. A felmérések – inkább becslések szerint – az anglikán egyház lelkészeinek legalább egyharmada tartozik tagjai közé. Titkolniuk kell hajlamaikat, ha azt akarják, hogy egyházon belüli előmenetelük „normális” legyen.
A presbiteriánus egyház, csakúgy mint a lutheránusok és metodisták, mereven elzárkóznak homoszexuális személyek pappá szentelése elől. Természetesen a már pappá, lelkésszé szenteltek később kiderülő hajlamai ellen nem sokat tehetnek.
A leginkább keménynek a katolikus egyház és különösen a Vatikán mutatkozik: ha valahol vita keletkezik a tárgyban, a vatikáni illetékesek értésére adják a „másik oldalnak”, hogy még a véleményét sem nyilváníthatja ki. A római főpapok és teoretikusok kereken kifejezett álláspontja szerint „a homoszexuális hajlam már önmagában is betegség jele.”
Akadnak ma olyan egyházpszichológusok, sőt kánoni jogászok is, akik szerint a homoszexualitás ma a legnagyobb és legveszélyesebb probléma, amellyel az egyházaknak szembe kell nézniük. Eddig úgy tűnik, hogy mindenkit kielégítő megoldást aligha fognak kitalálni. (Nemere István) – Templomban szopott a homoszexuális pap – A meleg pap 80 ezret ajánlott a szexért