Sue egyik este a leveleket válogatta az emeleten munka után. Az egyik levél a régi iskolájából jött. Jópár év eltelt azóta, hogy Sue végzett a Beechwood Akadémián. Ez egy nagyon szigorú magángimnázium volt, úgyhogy a levél felkeltette a lány kíváncsiságát. Feltépte a borítékot: egy meghívó volt benne: az iskola öregdiákjai találkozót szerveztek az intézmény századik születésnapja alkalmából. A meghívás a régi diákoknak és a partnerüknek is szólt. És az állt benne, hogy a diákok a régi egyenruhájukban jöjjenek (ha még megvan), hogy bemutassák, ez az évek során hogyan változott.
Sue biztos volt benne, hogy még megvan a régi iskolai nyakkendője, és biztos volt benne, hogy tud szerezni egy olyan rövid, fekete szoknyát, amilyet régen az iskolában hordania kellett. Ehhez kellett még egy egyszerű, fehér blúz és egy pár fehér térdzokni. Aznap este vacsora közben Sue mesélt Johnnak a levélről, és hogy hogyan alkotná újra az egyenruhát. John lelkesen fogadta az ötletet, és megkérte Sue-t, hogy próbálja fel előtte az egyenruhát, hogy lássák, milyen lesz. Miközben John eltakarította a vacsora nyomait, Sue felment az emeletre, hogy megkeresse az iskolai nyakkendőjét. Egy kis gardróbbéli turkálás után Sue minden kelléket megtalált ahhoz, hogy a Beechwood Akadémia diákjává változhasson át. Meglepetten látta a tükörben, hogy a rövid szoknya és az iskolai nyakkendő milyen fiatallá varázsolta. Huszonötéves kora ellenére úgy nézett ki, mint egy tizennyolc éves gimis lány. Egy fehér zoknival és egy lapos cipővel az átalakulás már teljes volt, és behívta Johnt, hogy lássa a hatást.
John szintén elámult, amikor meglátta a felesége öltözékét. A rövid szoknya jól kihangsúlyozta a lány formás lábát, a fehér blúz pedig szorosan a lágy mellekhez tapadt. Nagyon erotikus látvány volt. John megkérte Sue-t, hogy forduljon meg, hadd csodálja meg hátulról is. Sue engedelmeskedett, megfordult, aztán szemérmesen hátranézett a válla fölött, és megkérdezte a férfitől, hogy tetszik-e neki, amit lát. Feleségének ilyen provokatív látványa már túl sok volt Johnnak. Bedöntötte a nőt az ágy végén, és felhajtotta a szoknyáját, felfedte a nő fekete csipkebugyiját. Sue kuncogott az izgalomtól, és megkérdezte, mit tervez most a férfi. John válaszképpen kibontotta nadrágját, kiszabadította meredező szerszámát, és a nő testéhez nyomta. Sue hátranyúlt, segített neki, úgyhogy pillanatokon belül már keféltek is. Nem volt előjáték, mind a ketten készen álltak egymásra. A kefélés közben John látta tükörképüket a hálószobai tükörben, és tényleg úgy látszott, mintha egy kis butácska iskoláslányt kefélne, nem is a feleségét. Sue blúza kibomlott, mellei szabadon lengtek. John fejében megfordult, hogy Sue vajon megdugták-e valaha az iskolában. A gondolat, hogy Sue-t valaki ebben a ruhában alaposan szétkúrta, megtette a hatását, John elélvezett. És miközben telepumpálta a feleségét, egy terv is kezdett kibontakozni a fejében.
Az összejövetel csak pár hét múlva volt esedékes. John addig rendszeresen felöltöztette Sue-t az egyenruhába. Minden egyes alkalommal másik történetet játszottak el, kezdve a rosszkislánytól egészen az új tanulóig, akit elcsábít a tanára. A végén John mindig megkefélte Sue-t, mindig más pózban. A kedvenc játékuk a huncut lány volt a tanári szobában, ehhez John szerzett egy pálcát is. A nő behajolt, kapott néhány kemény csapást a pálcával, aztán John hátulról megdugta. Bármily élvezetesek is voltak ezek az alkalmak, mind a ketten érezték, hogy valami hiányzik. Mintha a szerepjátéknak nem lett volna tétje. Egy ilyen esti kefélés után beszélgettek erről. Sue bevallotta, hogy az egyetlen ember, akitől tényleg félt, a régi igazgató volt a Beechwood Akadémián. Sue elmesélte Johnnak, mennyire izgatta az a férfi, már a szigorú tekintetétől is remegett. Minél többet beszélgettek erről, John agyában a terv annál inkább kezdett formát ölteni.
A találkozó napján Sue nagyon ideges volt. Felvette a régi iskolai egyenruhát, és Johnnal elmentek a Beechwood Akadémiára. A találkozó a nagyteremben volt, mire megérkeztek, már javában ment a buli. Sok ex-diák a régi egyenruhájában jött el, a teremben elvegyültek egymás közt a régi az új diákok, a falakon osztályfotók lógtak, az emberek pedig a régi ismeretségeket elevenítették fel. Sue bemutatta Johnt néhány régi osztálytársának. Ahogy a teremben kóboroltak, megálltak régi történeteket mesélni, és megtudni, mi történt a régiekkel az iskola óta. Ahogy Sue elköszönt az egyik csoporttól, véletlenül egy magas férfi hátába ütközött. A férfi lassan megfordult, és lenézett Sue-ra. A lány ráismert: a régi igazgató volt az, Mr Beech.
A nő azonnal elvörösödött, és megpróbált bocsánatot kérni ügyetlensége miatt, de szavai összeakadtak, és teljes zavarban állt ott, mint egy ügyetlen diáklány. Mr Beech végigmérte Sue-t, azt mondta, hogy jelentkezzen az irodájában félóra múlva. Azzal elfordult, és otthagyta az összezavarodott lányt. A következő félórában Sue nem tudta, mit tegyen, mit gondoljon. Elmondta Johnnak, hogy összefutott Mr Beech-el, de a férfi sem tudta, mit akarhat az igazgató. Mindenesetre beleegyezett, hogy elkíséri Sue-t az irodába.
Ahogy végigmentek a folyosón, John viccelődött Sue-val és az iskoláslányos játékaikkal. Azt mondta, az igazgató biztos el fogja majd a lányt fenekelni. A gondolat, hogy Mr. Beech elfenekelné John előtt, egészen felizgatta Sue-t. Mire az irodához értek, a mellbimbói már keményen meredeztek a blúz alatt.
Sue kopogott az iroda ajtajám, egy éles hang kiszólt, hogy jöjjön be. Mr Beech egy nagy, fényes asztal mögött ült. Az asztalon három pálca volt: egy hagyományos iskolai pálca hajlított fogantyúval, egy vastagabb, egyenes bőr markolattal, a harmadik pedig egy sima, csiszolt bambuszpálca. Mr Beech figyelmen kívül hagyta Sue-t, csak Johnhoz beszélt. Elmondta, hogy örül Sue részvételének, mert van még itt egy befejezetlen ügy a régi időkből, amit le kéne zárni. És elmesélte, hogyan kapta rajta Sue-t a puskázásokon, de mivel az igazgató éppen influenzás lett, nem volt alkalma a lányt rendesen megbüntetni. Úgy érezte, hogy a lány még tartozik ezzel, és hogy vagy az igazgató, vagy John, de valaki el kell végezze ezt a feladatot. John megkérdezte, hogy jelen körülmények között milyen büntetés lenne szükséges. Mr Beech elmondta, hogy az akadémia előírásai a pálcázást részesítették előnyben, legkevesebb hat pálcaütést. Mr Beech hozzátette, hogy a kirívó esetekben csupasz fenékre mérték a suhintásokat.
A szobában megnőtt a szexuális feszültség. A három pálca fenyegetően feküdt az asztalon. Az iskolaigazgató javaslata, hogy Sue-t el kell fenekelni, a levegőben lógott. Sue érezte hangos szívverését, és arca vöröslését. Nem tudta, vajon John egyetért-e Mr Beech-el, és ha igen, mi fog történni? Eddig az elfenekelések után John mindig megdugta a nőt. Vajon ezúttal Mr Beech fogja ezt megtenni? Vagy John, miközben Mr Beech nézi őket? Ezek jártak a fejében, miközben a három pálcát nézte az asztalon.
John is az igazgató javaslatán gondolkozott. Hagyja, hogy egy idegen elfenekelje a feleségét? Vajon Sue elviselné Mr Beech fenekelését? Az igazgató erős embernek tűnt, nyilván nagy gyakorlata volt a pálcaforgatásban. Hány suhintást engedélyezzen Mr Beechnek? És vajon vetkőztesse le Sue-t az igazgató előtt? És mi történik majd a fenekelés végén? Vajon Mr Beech meg akarja majd dugni Sue-t, vagy átengedi ezt Johnnak? Netán mindketten megdugják majd?
Mintha egy örökkévalósákig hallgattak volna. Aztán John beleegyezett. Sue-t tényleg meg kell büntetni a huncutságaiért, méghozzá jó keményen. John azt is felajánlotta, hogy segít az elfenekelésben, magára vállal néhány suhintást. Mr Beech elégedetten fogadta John javaslatát. Ráparancsolt Sue-ra, hogy hajoljon be az íróasztal előtt. Amikor a lány lehajolt, Mr Beech felállt, és Sue mögé lépett. Felhajtotta a rövid, fekete szoknyát, és feljebb húzta a szegélyét. Jól látszott a nő fekete, csipkés bugyija, ugyanaz, amit az első alkalommal viselt, amikor összeállította az egyenruhát. Igazán erotikus látvány tárult így John szeme elé: egy másik férfi készült elfenekelni a feleségét, a nő pedig készenáll bármilyen büntetésre. A nő így kiszolgáltatottnak tűnt, a három pálca az asztalon pedig kegyetlennek, keménynek, és mindent Mr. Beech irányított.
Mr Beech elégedett volt a nő pozíciójával, felkapta a hajlított nyelű pálcát, és elhelyezkedett Sue jobb oldalán. Nyilvánvaló volt, hogy Mr. Beech balkezes volt. Megérintette a pálcával Sue fenekét, hogy becélozza a területet, és amibe a nő beleremegett. John a nő bal oldalán állt, úgyhogy mindent tökéletesen látott. És a büntetés megkezdődött.
Az első csapás ereje és súlya Sue-t és Johnt is meglepte. A nőt még sosem fenekelték el ilyen erővel. Sue felkiáltott, előrebillent, de aztán gyorsan visszanyerte az egyensúlyát. Mr Beech nem törődött a lány reakciójával, keze a második ütésre lendült. Ez az első alá érkezett, de éppen olyan erős volt. Ezután gyorsan következett a harmadik és a negyedik csapás, szorosan egymás alá. Világos volt, hogy Mr Beech lefelé halad. Az ötödik csapás a lány feneke és combja közé érkezett, akárcsak a hatodik. A lány bőre bevörösödött.
Az első hat csapás után Mr Beech hátralépett Sue-tól, és azt mondta Johnnak, hogy mostmár leveheti a nő bugyiját. John előrelépett, és óvatosan lehámozta a vékony csipkebugyit, lehúzta a lány combjára. Jól látszott alatta a fenekelés eredménye, hat vörös csík, egymástól egyenlő távolságra a lány formás fenekén. Világos volt, hogy a bugyi nem jelentett semmiféle védelmet. John azt is látta, hogy Sue kezd beindulni a büntetéstől. Főleg, amikor Mr Beech azt mondta Sue-nak, hogy a következő pálcázáshoz álljon kissé szélesebb terpeszbe. John a lány bokájára csúsztatta a bugyit, és otthagyta. Mr Beech Sue-ra parancsolt, hogy hajoljon előre, és fogja meg az asztal szélét. Mr Beech elmondta, hogy nem akarja, hogy Sue mozogjon a fenekelés közben. Azzal Mr Beech felkapta a második pálcát, és átnyújtotta Johnnak, mondván, hogy a következő hat ütést neki kell elvégeznie, az igazgató irányításával, persze.
Mr. Beech szakértő irányításával John hat kemény csapást mért Sue-ra a pálcával, és minden ütéssel egyre jobban nőtt benne a feszültség. Mr Beech ösztönözte Johnt, hogy csapjon keményebben, így néhány suhintás Sue combjára is rácsúszott. A lány fenekén égővörös csíkok mutatták a pálca nyomát. A fenekelés közben John érezte, hogy megkeményedik, és az utolsó suhintásnál már fájdalmas kemény volt a farka. Amikor John hátralépett, látta, hogy Sue erősen liheg, és hogy a lány lába kissé remeg. Nagyon erotikus látvány volt, ahogy a lány teljesen az asztalra hajolt, lábai szét voltak tárva, bugyija szétfeszült a bokái között, jól elfenekelt popsija pedig kiemelkedett, várva, hogy mit tesz vele a két férfi.
Mr Beech is örömmel nézte Sue-t. Azt is látta, hogy John mennyire beindult a fenekelés közben, úgyhogy azt javasolta neki, hogy most dugja meg Sue-t. Azt mondta, ez enyhíti majd John feszültségét, és ad egy kis erőt Sue-nak a fenekelés utolsó adagjához, és ahhoz a részhez, amit Mr Beech még utána tervez.
John nem volt egészen biztos benne, hogy Mr Beech mire gondolt a fenekelés utáni résszel, de kegyetlenül vágyott már rá, hogy megdugja Sue-t. Sue a maga részéről örült a szünetnek, és nagyon vágyott már egy jó kis kemény kefélésre. John egyszerűen kicipzározta a sliccét, elhelyezkedett Sue mögött, és néhány pillanat múlva már keféltek is. Mind a ketten nagyon be voltak indulva, keményen és gyorsan dugtak, John vadul kúrta Sue-t, aki behajolva állta a menetet. Mind a ketten megfeledkeztek Mr Beechről, aki néhány lépésnyire állt mellettük árgus szemekkel. Látszott, hogy John mindjárt elélvez, úgyhogy Mr Beech közbelépett, és azt mondta Johnnak, hogy húzza ki a farkát, és élvezzen Sue szájába. John nem akart vitatkozni, kihúzta lüktető tagját Sue-ból, aki gyorsan lerúgta a bugyiját, megfordult, és letérdelt. John két kézre fogta Sue fejét, és szájbakúrta. Elég volt pár lökés, és John már a lány szájába is élvezett. A farkán tartotta a lány fejét, míg farka ki nem ürült, és míg a lány le nem nyelt minden cseppet.
Végül John hátralépett, Sue pedig a kézfejével megtörölte a száját, közben Johnra nézett kérdő tekintettel, hogy vajon most mi fog történni.
A csendet Mr Beech törte meg: felvette az asztalról a harmadik, egyben utolsó pálcát. Azt mondta Sue-nak, hogy keljen fel, hajoljon rá az íróasztalra, és kapaszkodjon az asztal másik végébe. Miközben a lány így elhelyezkedett, John visszacipzározta a sliccét, és arra gondolt, vajon mi fog most történni. De ez rögtön kiderült, amikor Mr Beech bejelentette, hogy Sue hat kemény ütést fog kapni ebben a pozícióban a pálcával, aztán az utolsó hatot ugyanebben a helyzetben, de már meztelenül. Mr Beech ránézett Johnra, aki egyetértően bólintott. Úgyhogy a büntetés újrakezdődött.
Sue az asztalon nem is tudott volna elhúzódni a pálca elől. Mr Beech nagy szakértelemmel és pontossággal kezelte a pálcát, és sikerült mind a hat csapást Sue fenekének és combjának még érintetlen részeire mérnie. A hat csapás után Mr Beech arca már azért elvörösödött, mellkasa hullámzott. Kifulladva parancsolta Sue-nak, hogy vegye le a többi ruháját, beleértve a cipőjét, és a zokniját is.
Sue elgyengült a komoly fenekeléstől, de engedelmeskedni akart a parancsnak. John mindenesetre segített, kigombolta a lány blúzát és kibontotta a melltartóját. Nagyon felizgult attól, hogy egy másik férfi fogja elfenekelni a feleségét, és hogy ehhez ő készíti a lányt elő.
Amikor Sue meztelen lett, Mr Beech a szoba közepére állította, kezeit a fejére emeltette, hogy mind a két férfi megcsodálhassa a lány testét, illetve hátul a pálcák nyomait.
Aztán Mr Beech Sue elé állt, elkezdte simogatni a mellét, de ujjaival hirtelen összecsippentette a lány mellbimbóját. Sue felnyögött a gyönyör és a fájdalom keverékétől, de Mr Beech gyorsan abba is hagyta, és Sue elakadó lélegzettel maradt ott.
Mr Beech elégedett volt a dolgok alakulásával, és azt parancsolta Sue-nak, hogy megint hajoljon az asztalra. Az igazgató Johnt az asztal másik végére küldte, hogy fogja meg a lány kezeit, nehogy megmozduljon. Amikor odaért, Mr Beech fölvette a kis fekete csipkés bugyit a padlóról, és átadta Johnnak, hogy tegye a lány szájába hogy elnémítsa a sikoltozást. Mr Beech elmagyarázta, hogy az utolsó hat csapás tényleg nagyon kemény lesz, és hogy a végén meg fogja baszni Sue-t. John ezen a kijelentésen kissé meghökkent, de Mr Beech megnyugtatta, hogy minden rendben lesz. Sue elfordította a fejét, és könyörgően nézett Johnra, mintha azt próbálta volna jelezni, hogy ő nem akarja, hogy Mr Beech megdugja. De John megnyugtatóan simogatta a haját, és azt mondta neki, hogy minden rendben van, és hogy tegye csak, amit hallott. Sue bólintott, és elfordította a fejét, beletörődött, hogy egy idegen férfi fogja elfenekelni és megdugni a férje szeme láttára. Így hát megkezdődött az utolsó menet.
Mr Beech állta a szavát, ez a fenekelés volt a legkeményebb. A hatodik csapás felé Sue már szívesen elugrott volna de azért kibírta, pedig már égett a feneke. Mostmár csak a kefélést kellett elviselnie.
John az asztal másik oldalán maradt, Mr Beech pedig felkészült a baszáshoz. Gyorsan levette ruháit, egy pillanatra megállt, és előkapott a kabátzsebéből egy óvszert. John irigyen nézte, ahogy Mr Beech felhúzza hatalmas péniszére a gumit. John tudta, Sue valószínűleg élete legjobb kefélését fogja most átélni ezzel a nagy, vastag szerszámmal, és örült, amikor Mr Beech síkosítót vett elő. Ahonnan John állt, nem látszott pontosan, hogy Mr Beech mit csinál, de valószínűleg el akarta lazítani Sue-t, talán ujjazta egy kicsit. Mikor Mr Beech már elégedett volt az előkészületekkel, elhelyezkedett Sue mögött, és egyik kezével bevezette a farkát a lányba. Ettől Sue feje felándult, John először azt hitte, hogy így reagál a hatalmas fasz feszítésére, aztán rájött, hogy Mr Beech seggbe akarja baszni a lányt! Sue felnyüszített, de Mr Beech mögötte beljebb nyomult, igaz, nem tudta farkát a lány fenekébe lökni. Visszahúzta, és újra próbálkozott. Aztán megin visszahúzta, de ezúttal jobb kezével keményen rácsapott Sue fenekére. Ez nagy hatással volt a lány már így is érzékeny bőrére, így Mr Beech pár centire a fenekébe tudott hatolni. Megragadta két kézzel a lány csípőjét és előrenyomult, egyetlen kegyetlen mozdulattal a szűk kis popsiba vezette hatalmas hímtagját. Aztán baszni kezdte, hoszzú, kemény mozdulatokkal, ahogy a pálcával csapkodta korábban.
Sue nem tudta elhinni, mi történik vele, úgy érezte, mintha egy farúddal nyársalták volna fel, pedig tudta, hogy ez csak Mr Beech hatalmas szerszáma. John csodálkozva nézte, hogy Sue is kezd előre-hátra mozogni a kefélés ritmusára, és hogy felnyög, amikor Mr Beech combjai a lány szétterpesztett, izzadt és lucskos combjaihoz csapódnak. Nem volt biztos benne, hogy ennek a pálcázást követő érzékenység-e az oka, vagy a kemény, masszív baszás. John előrehajolt, hogy jobban lássa, hogyan keféli Mr Beech a feleségét. A hatalmas fasz vadul mozgott ki-be a lány seggében. Az igazgató tiszteletreméltósága semmivé tűnt, átváltozott állati vággyá, arca eltorzult, épp úgy meg akarta büntetni Sue-t a farkával, mint korábban a pálcákkal.
Mr Beech fokozatosan növelte az iramot, míg el nem élvezett egy igazi állati üvöltéssel Sue fenekében. Szorosan magához rántotta a lány csípőjét, egymás után engedte a gumiba az adagokat. John örült, hogy Mr. Beech óvszert használt, de ez a megkönnyebbülés rövid életű volt. Mr Beech kihúzta még mindig merev szerszámát a lányból, leemelte a lányt az asztalról, és maga elé térdeltette. Kivette a lány szájából a bugyit, hátradöntötte a fejét, kitátotta a száját, és ráparancsolt, hogy maradjon így. Ezután óvatosan levette magáról az óvszert, és teljes tartalmát Sue arcára és szájára engedte. Amikor az óvszer kiürült, ledobta a földre, és hatalmas lila és duzzadt makkjával kente szét gecijét a lány arcán és haján. Aztán farkát Sue szájába nyomta, hogy a lány nyalja tisztára. Amikor már elég tiszta volt, Mr Beech kihúzta csillogó farkát, szárazra törölgette a lány bugyijával, aztán a kis fekete csipkedarabot ledobta a padlóra. Mr Beech gyorsan felöltözött, és azt mondta Johnnak és Sue-nak, hogy tisztálkodjanak meg, és menjenek vissza a találkozóra. Azt is elmondta Johnnak, hogy több tanárnak is volt még Sue-val elrendezetlen ügye az akadémiáról, és hogy azokat is le kéne zárni. Felszólította Johnt, hogy telefonáljon a titkárságra, és egyeztessen velük időpontot. John elgondolkodott, mik lehetnek ezek a régi, lezáratlan ügyek, és remélte, hogy lezárásuk újabb fenekeléseket és keféléseket jelent majd.