Egy, a rejtett gazdaságról készült felmérés szerint a budapestieknek csak negyven, a vidékieknek a hetven százaléka tartja erkölcstelennek az adócsalást. A számla nélküli vásárlás is fővárosi jellegzetesség. A feketemunka viszont az egész országban elterjedt: a válaszadók negyede kapott juttatást zsebbe az elmúlt két évben.
Az adócsalás sokkal nagyobb arányban elfogadott a fővárosban, mint az ország más részein – derül ki azon empirikus kutatásokból, amely alapjául szolgált a Rejtett gazdaság c. tanulmánykötetnek. Az adócsalás két jellemző terepe az áfacsalások, illetve a feketén foglalkoztatás.
A tapasztalatok szerint a nagyvállalati körben 1996-2007 között csökkent a számla nélküli vásárlások aránya, ám a szolgáltatási szektorban még mindig magas ennek mértéke. A nagyvállalati körben a külföldi cégek megjelenésével magyarázzák a kutatók a gazdaság fehéredését.
A lakossági fogyasztásban viszont egyes szegmensekben – például autószerelés – a számla nélküli vásárlások aránya eléri a hatvan százalékot a felmérések szerint. Jellemzően a fővárosban gyakoribb a számla nélküli vásárlás, a vidékiek adótudatosabbak.
Míg Budapesten csak a válaszadók negyven százaléka tartotta az adócsalást erkölcstelennek, addig a vidéki válaszadók hetven százaléka vélekedett így – mondta Tóth István János, a kötet társszerkesztője, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója.
A feketén foglalkoztatás elterjedtségét jellemzi, hogy a válaszadók közel huszonöt százaléka az utóbbi két évben egyaránt kapott számlára, illetve zsebbe „fizetést”. A kutatók becslése szerint a munkavállalók 16-17 százalékát, mintegy 630-670 ezer embert érintett a „nem regisztrált foglalkoztatás”. A magasabb iskolai végzettségűek inkább számlára, míg az alacsonyabb végzettségűek szimplán zsebbe kapják jövedelmüket. A tapasztalatok szerint az a munkavállaló, aki volt már munkanélküli, nagyobb valószínűséggel fogadja el a szürke- vagy feketefoglalkoztatást – vagyis a rejtett gazdaság ezen szintje a szegénységgel is összefügg.
A rejtett gazdaságból való kilépést a tapasztalatok szerint egyrészt az erkölcsi nyomás, másfelől a fenyegetettség segítheti. Ugyanakkor a felvilágosító kampányok, az adórendszer helyenkénti egyszerűsítése, a célzott adók bevezetése nem hozza meg a kívánt eredményt.