A hét folyamán Dina és Evelin nem sokat beszéltek a klubban történtekről. Hála a nagymama titkos borogatás-receptjeinek, a mellükön lévő duzzanatok két nap alatt elmúltak. Ahogy közeledett a péntek, az edzés napja, növekvő várakozással készültek a találkozásra.
– Régóta ismered Katit? – kérdezte Dina csütörtök este.
– Csak mostanában kezdett lejárni, és mindig nagyon visszahúzódó volt. Szerintem a múlt hét után el is ment a kedve….- felelte Evelin. – Te azért eljössz?
– Persze! Hiszen nem kaptam ki! – mosolygott Dina.
Másnap az öltözőben az első, akit megláttak, Kati volt, egy idegen, magas, hullámos barna hajú, modell alakú lánnyal. Üdvözölték egymást, az új lány bemutatkozott:
– Erika vagyok – a kézfogása száraz, határozott volt.
Az edzés első fele a szokásos aerobic gyakorlatokkal telt el.
– Alakítsatok párokat! – szólt Margó.
Dina indult volna Evelin felé, de Kati elé állt:
– Legyünk együtt! – mondta. Dina lassan rábólintott.
– A múltkori körtáncban tapasztalhattátok, hogy milyen fontos a kitartás – oktatta őket Margó – Most ezt fogjuk gyakorolni.
Az első gyakorlatok egyszerű szkanderek voltak, kézzel, majd lábbal. Dina ismét megcsodálhatta Kati rendkívül erős kar- és lábizmait, érezhette erős tenyerének szorítását.
– És most helyezkedjetek el kettős ollóhoz! – rendelkezett Margó.
Evelin az új lánnyal, Erikával került össze. Erika kíváncsian nézett a többiekre, és ahogy azoktól látta, hanyattfekvésben elhelyezkedett a földön. Evelin lovagló ülésben a hasára ült, és a lábai közé hajolt. Erika átölelte a derekát hosszú combjaival, lassan oldalra dőltek, és Evelin is összekulcsolta a lábait. Lassan minden pár felvette ezt a pózt, Dina és Kati is. Dina látta Kati szája sarkában megbúvó mosolyt, és megsejtette, hogy izgalmas, hosszú percek következnek. Margó jelére a lányok minden erejükkel szorítani kezdték egymást. Zihálásuk betöltötte a termet. Percek múlva adta fel az első, majd lassan a többiek is. Csak két pár volt még versenyben: Dina Katival, és meglepetésre Evelin és Erika. Másfél perc múlva Margó megelégelte, és széjjelparancsolta őket. A következő, a kettős nyakolló is hasonló eredményt hozott. Dina és Kati az ájulás határáig küzdött. Testük csatakossá vált az izzadtságtól.
A zuhany alatt Dina élvezte a testére zúduló meleg vizet. Már csak kevesen voltak az öltözőben, és ő is sietett, mert Evelin kint várt rá. Behunyt szemmel mosta le magáról a szappant. És Kati jutott az eszébe. Csodálta az elszántságát, kitartását és erejét.
Hirtelen mozgást hallott, valaki belépett mellé a kis fülkébe Éles fájdalom hasított a mellébe. Kati állt előtte meztelenül.
– Mondtam, hogy még nincs vége! – suttogta. Keze Dina mellét markolta, és hüvelykjét mélyen a bimbóba nyomta, ahogy Dina gyötörte őt a körtánc alatt. Dina is belemarkolt Kati cicijébe. Azt folytatták meztelenül, amit az edzésen kezdtek: de ez most gátlástalan és kegyetlen próba volt. Mindkét lány szeméből patakzottak a könnyek, és a forró vízzel keveredve folyt végig a testükön.
Evelin már unta a várakozást. Erikával beszélgetett, aki Katira várt.
– Sürgessük meg őket! – javasolta, és visszaindultak az öltözőbe. A szélső zuhanyfülkéből zihálást és nyögéseket hallottak. Amikor odaértek, a két, némán küzdő lány a földön térdelt, és egymás melleibe mélyesztett kezekkel hajladoztak. Nagy nehezen szétválasztották a küzdőket.
– Mit képzeltek, hol vagytok! Vége az edzésnek! – kiáltott Evelin.
– Mi még nem végeztünk! – válaszolt Kati.
– Akkor menjünk vissza! – vágta oda Evelin. Nem gondolta komolyan, de csodálkozva látta, hogy a lányok rábólintanak, és felállnak.
– Ruha nélkül. Nem sikolyig, hanem megadásig – szólt Kati, és Dina rábólintott.
– Megyek én is! – ajánlkozott Erika.
– Csak nézőnek! – figyelmeztette Evelin. – Ez párbaj.
A négy lány belépett az edzőterembe. Evelin és Erika a padra ült, Dina és Kati egymással szemben állt fel. Lassan kerülgették egymást. Kati hirtelen lebukott, megpróbálta elkapni Dina térdét. Dina azonban megelőzte: ráhajolt Katira, átölelte, és a földre nyomta. Combjaival elkapta a másik nyakát. Kati tisztán látta a finom, pihés bőr alatt megfeszülő, kőkeményre edzett izmokat. Két kézzel megfogta Dina térdét, és próbálta szétfeszíteni. Ekkor Dina vadul belemarkolt a melleibe. Kati vonaglott és fuldoklott. Szabadulni próbált, az oldalára dőlt, fészkelődött, miközben fogást keresett Dina lábain. Kati már hanyatt feküdt a földön, nyaka a gyilkos présben, amikor Dina ismét lecsapott a védtelen melleire. Teljes erejéből megcsavarta a jobb bimbót. Kati teste ívben feszült meg, karján kidagadtak az izmok. Dina lábai lassan távolodni kezdtek egymástól…
– Segítek Neki! – pattant fel Erika, és kezdte ledobálni a ruháit.
– Itt maradsz! – kiáltott rá Evelin, és megfogta a karját.
– Állíts meg, ha tudsz! – szikrázott Erika szeme, és tovább vetkőzött.
Evelin is letépte a ruháit. Mire végzett, Erika már a küzdők felé tartott. Evelin elkapta, hátulról átkulcsolta a nyakát, és visszafelé húzta. Térdét Erika térdhajlatába nyomta, aki így a hátára dőlt. Evelin a vállaira térdelt, és mondani akart valamit, amikor Erika elkapta a melleit. A klubban eddig szokatlan módszert alkalmazott: nagyot csípett a mellekbe, és lefelé húzta őket. Evelin felkiáltott a meglepetéstől és a fájdalomtól. Fejjel Erika hosszú, karcsú lábai közé bukott, és a combok éhesen zárultak össze a nyaka körül. Szerencsére ki tudta használni Erika tapasztalatlanságát, és amikor az oldalukra fordultak, ő is el tudta kapni a másik lány nyakát. Ugyanúgy feküdtek, mint az edzésen, csak most ruha nélkül, és most sem bírtak egymással. Evelin ebben a helyzetben is csodálattal nézte Erika izmos tomporát és combtövét, amelyen legördült az első izzadtságcsepp.
Kati közben kiszabadította a fejét, felült, és villámgyorsan Dinára vetette magát. Fogait a meglepett Dina mellébe vájta, aki felsikoltott. Kati a fogai között tartotta a vonagló Dina mellét, amikor az belemarkolt a fanszőrébe. Katinak dús szőrzete volt a szeméremdombján, ebbe kapaszkodott Dina. Erősen húzta, majd rángatta. Most Kati sikoltott óriásit, elengedte a megkínzott mellet, és kitépte Dina kezét a lába közül. Mindketten feltérdeltek, és egymást méregették.
Evelin és Erika már rátaláltak egymás melleire, de ez sem oldotta meg a helyzetet. Reménytelenül vergődtek egymás szorításában, mellükben az égő fájdalommal. Néha felsikoltottak, de nem adták fel. Erika beleharapott Evelin combjába, hátul, fent a combtőnél. Szájában érezte a másik izzadtságának sós ízét. Evelin felüvöltött, és olyan erővel rántotta meg Erika mellbimbóját, hogy az majdnem eszét vesztette a fájdalomtól. Ők is elengedték egymást, lassan felálltak.
A hirtelen jött csendben csak a négy lány zihálása hallatszott. Pár perc telt el így, erőgyűjtéssel.
Elsőnek Dina és Kati kapaszkodott össze. Átölelték egymást, és minden erejüket megfeszítve préselték össze a testüket. Állaikat mélyen egymás vállába nyomták, és lassan köröztek a fejükkel. Orrukat betöltötte izzadtságuk szaga.
Evelin és Erika is összekapaszkodott: Erika a tarkójánál fogva, két kézzel próbálta előre dönteni Evelint, aki a haját húzta. Evelin ellenállt, erre Erika felkapaszkodott az álló lányra, és ollóba fogta a derekát. Evelin tántorgott kettejük súlya alatt, és levegőért kapkodott. Elengedte Erika haját, és megpróbálta eltolni magától. Tenyere alatt érezte a másik bordás hasizmait. Erika még erősebben szorította. Evelin marokra fogta Erika kemény melleit, és hüvelykjét a bimbókba nyomta. Ez, a Dinától ellesett fogás nagyon hatásos volt: Erika hatalmas sikollyal zuhant a földre, de azonnal felpattant. Ügyesen elgáncsolta Evelint, de nem engedte a földre esni: fél térdre ereszkedett, Evelin hanyatt feküdt a combján. Bal tenyerét az állára szorította, és lefelé nyomta. Evelin mindkét kezével fogást talált Erika alkarján, de nem tudta visszanyomni. Amikor a haja elérte a padlót, Erika szabad jobb kezével nagyot csípett a bal mellébe, és teljes erejéből megcsavarta. Evelin felsikoltott. Erika elengedte a mellét, de csak azért, hogy a fanszőrét húzza meg. Majd ismét a melle következett.
Dina és Kati még mindig összeölelkezve térdelt. Dina a csuklójára csavarta Kati vastag, szőke copfját, és minden erejét megfeszítve, két kézzel lefelé húzta. Kati szeme megtelt könnyel, nyakán megfeszültek az izmok, és álla lassan kiemelkedett Dina vállából. Ő is húzni kezdte a másik lány haját: mindkettőjük teste ívben hátrahajolt. Lassan oldalra dőltek. Dina benyomta a térdét Kati lábai közé, és ollóba fogta a combját. Érezte a másik feszülő combizmait, amikor azok viszonozták a szorítást. Így rögzítették egymás testét, majd megmarkolták a másik melleit. Hüvelykujjaikat a bimbókba nyomták, és lassan mozgatni kezdték.
Evelin szaggatott sikolyai betöltötték a termet. A fájdalom erőt adott neki: jobb lábát hirtelen a térdelő Erika bal vállára tette, és ollóba fogta a nyakát az álla alatt, és a földre döntötte. Ő Erikának háttal fordult, aki így nem érhette már el megkínzott melleit. Erika a hátán feküdt, Evelin combjainak szorításában. Egyik kezével a fojtáson próbált lazítani, a másikkal Evelin fanszőrébe kapaszkodott és rángatta. Evelin ismét a Dinától tanult, és az előbb nagyon hatásosnak bizonyult fogást vetette be: marokra fogta Erika jobb mellét, és belenyomta hüvelykujját a bimbójába. Lassan mozgatta az ujját. Erika vonaglott és sikoltozott, de nem tudott szabadulni. Elengedte Evelin fanszőrét, és a karját próbálta eltolni magától, de ujjai lecsúsztak Evelin csatakos karizmairól. Evelin karjának minden erejét beleadta a szorításba. Erika ajkát hosszú sikoly hagyta el, majd a tenyerével verni kezdte a padlót. Evelin azonnal elengedte.
Mindketten lassan felültek, és Dináékat nézték. A két, elkeseredetten küzdő lány még mindig egymás mellét kínozva vonaglott a szőnyegen. Hosszú, kétségbeesett sikolyaik visszhangoztak a teremben. Karjukon és lábukon feszültek az izmok, szemükből patakzott a könny. Hosszú percek teltek el így. Aztán a sikolyok halkabbak lettek és ritkulni kezdtek. A testek elernyedtek, és csend lett. Evelin és Erika aggódva sietett a két lányhoz, akik még ájultan is egymás mellét tartották a kezükben. Evelin pofozgatta őket, Erika pedig egy vödör hideg vízzel tért vissza a mosdóból, és rájuk borította. Lassan eszmélni kezdtek, és újra egymás felé fordultak.
– Vége! Értitek! Vége! – kiáltotta Evelin.
– Döntetlen jó lesz? – suttogta Kati. Dinának egy bólintásra futotta az erejéből. Mindketten a padlóra hanyatlottak.