Úgy tűnik, nem a rendőrök hibájából szökött meg a házi őrizetből Magyar Róbert, a „fekete seregként” emlegetett csoport vezetője. A bíróság a házi őrizet elrendelésekor nem rendelkezett 24 órás felügyeletről, így az életfogytig tartó börtönnel fenyegetett bűnözőnek lehetősége volt elszöknie. Ha a bíróság által most kiadott elfogatóparancs alapján sikerül elkapni, jó esély van rá, hogy az eljárás végéig börtönben tartják, az előzetes letartóztatásra vonatkozó három év újrakezdődik ugyanis.
Az egyebek mellett gyilkossággal és bűnszervezet létrehozásával vádolt férfi 2008 szeptemberében került ki a börtönből, miután lejárt az előzetesben maximálisan tölthető három év. A bíróság ezután házi őrizetet rendelt el Magyar Róberttel szemben, de 24 órás felügyeletről nem rendelkezett. A BRFK rendőreinek ezért csak bizonyos időközönként kellett ellenőrizni, hogy a legsúlyosabb bűncselekményekkel vádolt férfi otthon van-e. A Független Hírügynökség értesülése szerint a rendőrök nem hibáztak, eljárás nem indul az ellenőrzést végző rendőrök ellen.
A törvény szerint, ha sikerül az előzetesből elengedett vádlottat elfogni, a bíróság újra dönthet előzetes letartóztatásáról, annak ellenére, hogy egyszer már kitöltötte a maximálisan előzetesben tölthető három évet.
Mint arról a Független Hírügynökség kedden beszámolt, megszökött a házi őrizetből a „fekete sereg” néven elhíresült bűnszervezet vezetője. Magyar Róbertet számos bűncselekménnyel vádolja a bíróság, egyebek mellett emberöléssel és a bűnszervezet létrehozásával is, a vád szerint a férfi utasítására gyilkolták meg több évvel ezelőtt az alvilágban „Ragyás Tóniként” ismert férfit, illetve egy a fővárosban lövöldözésbe torkolló bandaháború és egy vidéki vállalkozó megfenyegetése miatt is felelnie kell társaival együtt. Úgy tudni, hogy akár ezer embert is képes volt mozgósítani. A Fővárosi Bíróság kedden délben értesült arról, hogy a bűncselekmények elsőrendű vádlottja megszökött, azonnal belföldi elfogatóparancsot adtak ki.
A bíróság 2007 márciusában kezdte tárgyalni az ügyet, azóta 95 tárgyalási napot tartottak, négyszer helyszíni tárgyalás volt. Eddig körülbelül 50 szakértői vélemény született az ügyben, az elmeorvositól elkezdve egészen a fegyverszakértőig. Az eljárás befejezését először 2008 szeptemberére, majd 2009 júliusára tervezték, ezek azonban mind meghiúsultak: vagy a vádlottak vagy pedig a tanúk nem jelentek meg. A Fővárosi Bíróság a következő, csütörtöki tárgyalást megtartja, de az elsőrendű vádlott hiánya miatt a perbeszédet elhalasztják, várhatóan februárra.
A fekete sereg (Keresztapa IV)
Bizonyára az olvasók közül is sokan rajongói a maffiafilmeknek. Szurkoltak Michael Corleone-nak a Keresztapában, kedvelték a Casino „hőseit”, vagy végigizgulták a Maffiózók Tony Soprano-jának mindennapjait.
Míg azonban rajongva kísérjük figyelemmel a vásznon a többszörösen minősített emberöléseket, a zsarolásokat, az önbíráskodást és más finomságokat, mi több, olykor kifejezetten a főszereplő pártján állunk, ugyanakkor – szerencsére természetes módon – teljesen máshogy viszonyulunk a témához, ha a való életben szembesülünk vele. Sajnos nem is egyetlen alkalommal: elég, ha a budapesti Aranykéz utcai robbantásra gondolunk, vagy Fenyő János kivégzésére, viszont a végtelenségig lehetne sorolni a különböző alvilági leszámolásokat, amelyeket a televízió képernyője előtt, vagy a moziban ujjongva ülünk végig.
Ha nem is szicíliai mintára szerveződnek a különböző bűnszervezetek kis hazánkban, azért szép számmal vannak jelen nálunk is. Kelet-európai országok szülöttei legalább annyira tarkítják a magyar alvilágot, mint hazánkfiai. Ha nem lenne kötelező mindenki számára a Földvári József írta Büntetőjog tankönyv, most lehetne ecsetelni, hogy a Btk. 137. § 8. pontja, valamint a különböző minősített esetek milyen társadalmi körülmények között születtek, és mennyire veszélyesek az ilyen szerveződések nemzetközi szinten is – de nem teszem. Sokkal inkább arra térnék át – amit már el is kezdtem pedzegetni -, hogy Magyarországon is jelen voltak (vannak) különböző Corleone-családok, még ha nem is vérségi alapon szerveződve, sörhasú donokkal, panamakalapban.
Fekete Sereg. Mielőtt sokan Kinizsi Pálra, Mátyás királyra, és a hős reneszánszra asszociálnának, le kell szögezni, hogy ez a manapság talán legismertebb magyar bűnszervezet neve is egyben. E történelmet plagizáló elnevezést onnan kapta, hogy a csoport feje, Magyar Róbert, egy telefonnal állítólag akár ezer embert is tudott mozgósítani, ha úgy hozta a helyzet. Sokrétű tevékenysége kiterjedt a csempészetre, a prostitúcióra, kábítószerekre, zsarolásokra, és természetesen a megtorló jellegű emberölésekre is – ez utóbbiak keltették fel leginkább a hatóságok figyelmét, és a három legnevezetesebb ügy is e tárgykörökbe sorolható.
Az első eset a médiában is nagy visszhangot keltett. 2003. augusztus 27-én hajnalban a törzshelyének számító Aréna Biliárdklubból kilépő H. Antalt, becenevén Ragyás Tónit, és a vele lévő huszonöt éves Sz. Róbertet tizenkét lövés fogadta, amelyből tíz Ragyásban landolt, ezzel véget vetve életének. Az alvilágban ismert férfi meggyilkolása nem érte meglepetésként sem a helyieket, sem a rendőröket, hiszen gyakorlatilag könnyebb volt megtalálni azokat, akik nem akarták eltenni láb alól, mint azokat, akik már a megfelelő előkészületet is megtették ezügyben. A férfi agresszív természetéről volt híres, rengeteg haragost tudhatott magáénak; ő maga lopás, garázdaság és testi sértés miatt a szabadságvesztés otthonos melegét is érezhette több mint egy éven át. Éppen ezek miatt nem volt könnyű dolga a rendőrségnek az elkövető(k) után folyó nyomozás, és – az alvilági kapcsolatok tudatában- a feltételezett felbujtó személyének felfedése során sem.
Csak három évvel később, 2006 nyarán jutottak el a rendőrök Magyar Róberthez, hiszen kismillió lehetséges felbujtó és indíték között feltűnt egy érdekes eset is, amely egészen 2003 augusztusára nyúlt vissza. Ekkor történt ugyanis, hogy Magyart egy ismerőse megkérte, legyen segítségére Ragyás Tónival való nézeteltérésének rendezésében. A feltételezett maffiafőnök testőrei társaságában találkozott is a nehézfiúval a Római-parton, azonban a „tárgyalás” vitába torkollt, a vita pedig tettekbe: Ragyás elővette fegyverét, és csak kevésen múlt, hogy Magyar nem a túlvilágon végezte. A férfi menekülőre fogta a dolgot, de a tapasztalt moziba járó is tudhatja, hogy ilyen megaláztatás megtorláshoz vezet. Egy, a korábbi szabadságvesztése során „lekötelezettjévé” vált emberével végeztette el hát a feladatot. Ez a kis történet, valamint az, hogy a rendőrség több más bűncselekmény miatt már amúgy is figyelemmel kísérte a korábban sikeres kickboxer Magyart, erős lökést adott az ügy megoldásának.
De nem csak Ragyás esete az, ami hírhedt a Fekete Sereg kapcsán. Szintén filmekből tudhatjuk, ahol van egy banda, ott van egy másik is, és ha már kettő van, akkor bizony konfliktusok is adódnak, és előjön a „két dudás”-féle tünet együttes. Ez történt cikkünk alanyával is: Magyart egy ismerőse a rivális bűnszervezet védelme alatt álló férfi adósságának behajtására kérte fel, ezért a „don” kénytelen volt leülni M. Richárddal, aki a „konkurens” banda feje volt. Azonban mint sejthető, a tárgyalás nem járt sikerrel, kiéleződtek az ellentétek, így Magyar a likvidálás mellett döntött. Minden erőfeszítése ellenére kiszemeltje el tudott menekülni előle, és ha már elmenekült, úgy döntött, ő ezúttal egy sokkal praktikusabb megoldást választ: megtámadja a Magyar érdekeltségi körébe tartozó Colosseum diszkót és kaszinót. Azt viszont nem tudta, hogy ellenfele is felkészült, így egy kiadós lövöldözésen kívül nem sokra jutottak egymással.
Nos, Kedves Olvasó, még mindig túlzásnak tekinthető a hatásvadász cím?Ha ez nem volt elég, íme egy újabb példa. Egy mátészalkai vállalkozó, bizonyos V. János tisztességes munkával kereste a kenyerét – cigarettát csempészett a csengersimai határnál. Azonban a naiv lélek nem tudta, hogy ezzel a fent említett Magyar Róbert érdekeit sérti. Ismételten egy „leülős beszélgetésre” került sor, amelynek a vége egy, a „piacot” egymás közt felosztó megállapodás lett. A balga vállalkozó azonban nem tartotta be, így egy szép 2004-es napon, november 10-én három városból összehívott, számszerűen tizenhárom bérgyilkos látogatta meg a cigarettacsempészt. Offenzívájuk azonban nem járt sikerrel, a vállalkozót csak megsebesíteniük sikerült.
2007-ben végül megindult a per a Fekete Sereg huszonhét tagja ellen, köztük Magyarral szemben is. A vádpontok közt szerepelt az aljas indokból, előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés, annak kísérlete, mind felbujtói, mind társtettesi minőségben, emellett a lajstrom magában foglalt négyrendbeli emberölés előkészületét, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélést, zsarolást, bűnpártolást, rongálást, magánlaksértést, közokirat-hamisítást, és csalást. Erre mondja az angol azt, hogy „very nice”.
A szigorú biztonsági intézkedések mellett folytatott per azonban nem járt időben sikerrel, nem született jogerős ítélet. Idén szeptemberben futótűzként terjedt a pánik, hogy véresszájú, veszedelmes bűnözők szabadulnak a társadalomra, és kiirtanak mindenkit, aki bármit is tud róluk, majd elmenekülnek külföldre – hála a segítőkész médiának, ez elég sokak fejébe befészkelte magát.
Tény, hogy a maximális hároméves előzetes letartóztatási időtartam az elsőrendű (Magyar) és másodrendű vádlott esetében lejárt, így ki kellett őket engedni, míg a tizenkilenced-rendű vádlottat a bíróság mérlegelés alapján bocsátotta szabadságra. Ezt a tényt csak tüzelte, hogy egy másik nagyszabású büntetőügy, a „Koszi-klán”-eset egyik vádlottja is szabadlábon várhatja a további fejleményeket. Ugyanakkor a pánik megalapozatlanságát tetézi, hogy a Fekete Seregből továbbra is többen előzetesben, vagy házi őrizetben vannak, ahol a rendőrség továbbra is figyelemmel tudja követni őket.
Ennek hatására viszont rendőri oldalról is felmerült a kérdés: nem lenne-e célravezetőbb a kiemelt jelentőségű maffiaügyekben az előzetes letartóztatás időtartamát speciálisan szabályozni, ha egyszer látható, hogy az ítélethozatal ilyen esetekben még a szokásosnál is lassabb? Azonban mások inkább olyan indiszkrét kérdéseket feszegetnek, nem lenne-e okosabb ötlet levehetetlen nyomkövetőket beszerezni a házi őrizetben lévők számára. Tisztára, mint a budapesti villamosok, komolyan…
Nos, okosabbak a mai napig nem lettünk. Per van, tárgyalás van, ítélet nincs, befejezés meg pláne. Ez nem az Amerikai Gengszter, ahol a vezér leül a sármos rendőrfőnökkel, és egy éjszaka alatt bevall mindent, felfedi az összes kapcsolatát, majd puszipajtásként üdvözlik egymást a szabadulása után. Nem a Maffiózók, ahol még a tárgyalóteremig sem lehetett elvinni a bűnszervezet fejét, de azért nem is egy Scorsese-film, ahol a stáblistáig mindenki a föld alatt végzi. Ez egyelőre Magyarország, ahol ellentétben Hollywood-dal, nem párhetes munka egy egész bűnszervezet effektív felszámolása. De a magyar Michael Corleone-k közül egy legalább már megvan, ha minden igaz.