Most ért véget egy balatoni sport-táborozás. A körülmények ideálisak voltak: izmos testek, négyágyas szobák, közös zuhanyzók, egy óriási nappali. A tábor egyik felében voltak a lányok, a másikban a fiúk. Én három vadidegen sráccal kerültem egy szobába. Gyorsan lezavartuk az ismerkedési procedúrát, ahol kiderült, hogy a többiek mind nagy nőfalók és elsősorban csajozni jöttek. Ráadásul már régebbről ismerik egymást, úgy hívják magukat, hogy az ABC-team. (András, Botond, Csaba)

Pillanatok alatt kicsomagoltak, majd „gyerünk vadászni” felkiáltással kibújtak izzadt gönceikből és fürdőgatyába bújtak. Ekkor kezdődtek első megpróbáltatásaim. Nem a várt bő, hosszúszárú nacikba bújtak, hanem az egyesületi, elasztikus, „majdnemtanga” csöppségekbe szuszakolták terjedelmes csomagjaikat. Szerencsémre hamar kirohantak, így nem vették észre, milyen hatást gyakoroltak rám.

Csak vacsora előtt értek vissza és harsányan mesélték, ki kit nézett ki magának. Készültek az estére. Bár szigorúan tilos, jókora alkohol mennyiséget táraztak be. Mint mondták, ezzel lehet puhítani a lányokat. Még azt megkérdezték, zavar-e, ha nem csak mi négyen lennénk éjszaka a szobában. Természetesen nem zavar – válaszoltam.

Az ismerkedési est nekem nagyon unalmas volt, ezért elég korán visszavonultam olvasni. El is aludtam éjfél körül.

Hajnal felé értek vissza a szobatársaim. Két vihogós libát is hoztak magukkal. Egyáltalán nem voltak szégyenlősek, mert alig léptek be az ajtón, máris pucérak voltak mind az öten. A viselkedésükből és a mozgásukból látszott, hogy alaposan sikerült ellazulniuk. Se velem, se a villanykapcsolóval nem törődtek. Alig karnyújtásnyira tőlem lengették méretes szerszámaikat. A és C teljesen borotvált volt és B is eléggé fazonra volt igazítva. Őszintén szólva a lányokat nem igazán néztem meg. Azt sem tudom, szépek, vagy csúnyák voltak. Csak annyit láttam, hogy szopnak mint a gép és felváltva kínálják fel magukat.

Már vagy fél órája ment a műsor, mikor „C” megkérdezte, nem akarok-e beszállni. Miért ne? – gondoltam, hiszen a gatyám feszülését úgysem lehetett titkolni. Azt meg úgysem tudják, hogy mire izgultam rá.

Félénken álltam be a csapatba és nem igazán tudtam, mit tegyek. Ekkor láttam, hogy „A” elég kifacsart pózban próbál benyomulni a vörös csajba, de mindig mellécsúszik. No, nekem sem kellett több, segítettem rajta. Megragadtam forró szerszámát és lyukra igazítottam. Hihetetlen jó érzés volt megmarkolni a kissé ragacsos, vastag dorongot. Mivel nem váltottak pózt, többször is szükség volt a segítségemre. Gondoltam, kicsit aktívabb leszek. Hozzájuk hasaltam és úgy tettem, mintha a lányt kényeztetném, de valójában minden lökésnél sikerült végignyalnom a gyönyörű szerszámot. Legszebb az volt, amikor elsült, „véletlenül” éppen kicsúszott és a nyelvemre pumpálta fehér nedűjét. Kicsit adtam a felháborodottat, de közben titokban nagyot nyeltem.

Ekkor rájöttem, hogy ez a segítősdi nagyon jó álca. Már közelebbről megismerkedtem mindegyik farokkal. Minden rendben lett volna, ha a szőke liba nem kezdi el pofázni, hogy dugjam meg.

Nem akartam lebukni, ezért mögé álltam és minden előmunka nélkül tövig nyomtam a seggébe. Könnyen bement, mert már tocsogtam az előnedvektől, ennek ellenére visítani kezdett, hogy egy rohadt szadista állat vagyok. Hiába csitítgattuk, nagyon berágott és azt mondta azonnal elmegy, ha a többiek nem büntetnek meg.

Még felocsúdni sem volt időm, mikor ketten lefogtak és „B” belémnyomta a legalább 25 centis farkát. Ekkor én kezdtem el vinnyogni, de nem a kíntól! Rajtam kívül mindenki röhögött – belül én is – de „B” röhögése egyre halkabb lett és egyre inkább a sóhajok és nyögések domináltak. Még két lökés és kiszakadt belőle egy artikulátlan üvöltés, miközben belémélvezett.