Juhar Viktória Emese


Nem lesz itt semmi gond, és ha jól beáll, nyugodtan lőjem. Ránéztem, vettem egy mély lélegzetet majd ismét belenéztem a céltávcsőbe. A bak megállt. Lebénultam, mintha nem lennék ura önmagamnak. Aztán arrébb ment néhány lépést, felemelte kis fejét és gyönyörűen keresztbe fordult. A célkereszt tökéletesen állt a lapockáján, összeszedtem magam – a szívem dobogása mintha egy pillanatra meg is állt volna –, és elsütöttem a fegyvert…

Vélemény, hozzászólás?