Ehhez hasonló hirdetésekkel találkozhatnak ártatlan vagy sokszor nem is olyan ártatlan lányok az interneten: Személyi asszisztenst keresünk exkluziv irodába csinos egyedül álló hölgy személyében. számítógép készség szintű ismerete, angol nyelv tudás jó megjelenés, nyitottság lojalítás szükséges. Gyakorlat, rátermettség, kisugárzás előny. Pályakezdőket betanítunk! Szállás megoldható. Fényképes jelentkezést a gmailos emailcimre kérünk.
Továbbá: Jó alakú titkárnőt keresek magas fizetéssel. Fiatal lányt felvennék személyi asszisztensnek 200 ezer forintos havi bérért. Takarításra keresek fiatal hölgyet magas fizetésért. Csinos személyi asszisztenst alkalmaznék. Jól csengő álláshirdetések, ám legtöbbször csak a személyes interjún derül ki, hogy a feladójuk nemcsak munkaerőt, hanem sokkal inkább szexpartnert keres.
A Facebookon is téma a szexelő személyi asszisztens, de a Titkárnők.com részletesen foglalkozik ezen témával.
Ahogy megláttam a rejtett kamerás riportot a tévében, megmozdult a fantáziám. Egyből eszembe jutott Havas Henrik, aki szintén ilyen elvárásokat támasztott személyi assziszten-sével, VV Évával, Baukó Évával szemben. Vajon hány nő alkalmazkodik a férfiak vágyaihoz, és munkáért, érdekért, prostituálódik? Azonnal írtam a hirdetésben lévő emailcímre, és kérdéseket tettem fel neki.
Azt válaszolta, hogy a teljes postafiókját lementi, és meg fogja szüntetni, de a kérdésekre válaszolni fog! A hirdetés okára, sztorikra, szextitkárnő interjúkra, esetleges szex történetekre várom a választ.
A szexelő titkárnők, a pornóipar egyik témája. Hisz melyik férfi ne akarná megketyinteni a titkárnőjét vagy személyi asszisztensét. Gyanítom, hogy igaza van a szextitkárnőt kereső férfinak, hogy a legtöbb vezető dugja valamelyik alkalmazottját. Pornó videók itt.
„A szex és az erotika lesz ott az első számú szempont” – pedig nem pornófilm forgatása miatt kereste meg az RTL Híradó riportere a férfit, személyi asszisztensi állásra jelentkezett. Ahogyan korábban egy néző is.
„Azt kaptam válasznak, hogy naponta 4 órát kéne dolgoznom, és mellette heti egy éjszakát vele kéne szexuálisan eltöltenem, és persze ezt honorálja. És lenne egy előzetes casting, ahol megismerkednénk, és ha szimpatikus vagyok neki vagy egymásnak, akkor felvenne az állásra” – mondta egy neve elhallgatását kérő hölgy.
Álnéven az RTL Híradó riportere is jelentkezett, ugyanaz a válasz érkezett. A férfi azt írta, nincsenek perverziói, heti egy alkalomról lenne szó, ahol azonban minden lenne. A munkát azonban csak az a kapja meg, aki az előzetes egyéjszakás válogatáson jól szerepel. A teljes cikk és a videó a Tagi szexhírek oldalon itt olvasható, és a videó nézhető meg
Dórival évek óta együtt dolgozunk már, de csak most vettem észre, hogy milyen szép és csinos valójában. Amióta elvállt a gempa férjétol, teljesen felbaszódott a kisugárzása. Már nem az a genya szürke kis irodai kisegér, akit észre sem venni egész nap, ha nem szól hozzá az ember. Teljesen felszabadult lett. A munkában is dinamikusabb lett. Egyik reggel rövid kis szoknyácskába, és váll nélküli felsoben jött be az irodába. A fasz lélegzetem is elállt, ahogy göndör szőke fürtjei a faszkalap meztelen vállára omlott. A farkam keményedni kezdett. Egész nap ő járt az eszemben. Nap végére elhatároztam, hogy meghívom este vacsorázni. Munka után meg is kérdeztem. Eloször meglepődött a segg kicsit, majd egy seggdugasz kacér mosoly kíséretében igent mondott. Tovább a teljes cikkre
- Kis Nikoletta vagyok – nyújtott kezet szigorúan a barna hajú, bombázó testű nő, aztán megigazította szemüvegét. – Mint bizonyára tudja, mára jelentettünk be adóellenőrzést önöknél.
- Igen – bólintott a cég tulajdonosa, és alaposan végigmérte a nő hatalmas melleit, fekete szoknyáját, rácsos harisnyáját és térdig érő, fekete csizmáját. – Elő is készítettük a számlákat. Fáradjon velem, kérem.
A tulajdonos bevezette az ellenőrnőt a hátsó irodába. Ide nem hallatszott be az utca forgalmának zaja, de elég meleg volt.
- Kér esetleg inni valamit? – kérdezte a tulajdonos. Arra gondolt, egy kis kedvességgel bizonyosan jobb hangulatra deríthetné ezt a szigorú bombanőt, akinek az ajánlatra dacosan megvillant a szeme, úgyhogy a férfi gyorsan hozzátette: – Tudja, azt olvastam valahol, hogy nem szabad visszautasítani a kínálást, mert ezzel tulajdonképpen a másik embert utasítjuk el. El kell fogadni, amit kínál az élet.
A nő elmosolyodott.
- Hát elég meleg van itt… Egy kis szódavíz jól esne.
- Máris beküldöm – bólintott a férfi. Kiment a bolthelyiségbe, leült egy székbe a titkárnője mellé.
- Mi a helyzet, főnök? – kérdezte a titkárnő. Szőke, zöld szemű, babaarcú fiatal nő volt, gömbölyded vonalakkal, gondosan manikűrözött, vörös körmökkel és hatalmas mellekkel.
- Nem tudom – dőlt hátra a tulajdonos a székben, és megdörzsölte a halántékát. – Elvileg minden számlánk rendben van, a netes kalkulátorral kiszámítottam a befizetendő adót, de hát ezek az ellenőrök mindig találnak valamit. Mindegy, majd csak lesz valahogy. Bevinne neki egy kis szódavizet?
- Hát persze, főnök. De tudja, mit? Ne aggódjon, majd én jókedvre derítem ezt az ellenőrnőt…
- Kis Nikolettát – szúrta közbe a tulajdonos.
- Akkor ezt a Kis Nikolettát. Bízza csak rám.
A tulajdonos csak nézte a titkárnőt, de nem szólt semmit. A nő szódát töltött két hosszú pohárba, és bevitte egy fémtálcán az irodába.
- Meghoztam a vizet – mondta az ellenőrnőnek, aki rápillantott, bólintott egyet, és folytatta a számlák átnézését. A titkárnő letette a tálcát az asztalra, aztán megállt mellette. Felvette az egyik, párás falú poharat, és kortyolt belőle egy nagyot. – Milyen meleg van…
Az ellenőrnő ránézett, elmosolyodott, és ő is ivott egy kicsit. Aztán nagyra tágult szemekkel nézte, ahogy a titkárnő lassan végighúzza hosszú, vörös körmű mutatóujját a nedves üvegpoháron.
Egy percig mindketten hallgattak. Aztán a titkárnő sóhajtva a dekoltázsába emelte a jéghideg poharat, betemette a mellei közé.
- Olyan fülledt a levegő… – búgta.
Az ellenőrnő hátradőlt a párnázott székben, és a titkárnő mellei között gyöngyöző poharat nézte, ami egyre lejjebb vándorolt, a titkárnő pedig egyre nagyobbakat sóhajtott közben, aztán kivette a poharat a mellei közül, és az asztalra tette. Az asztal fölé hajolt, mintha ő is a számlákat nézné.
- Ez nagyon bonyolult… – búgta. – Biztos nagyon nagy koncentrációt igényel…
- Hát ami azt illeti…
- Engedje meg, hogy egy kicsit ellazítsam – vágott közbe a titkárnő, és az ellenőrnő mögé lépett. – Egy kis hátmasszázs biztos jól fog esni. – Azzal választ sem várva simogatni kezdte az ellenőrnő finom nyakát.
- Ez nagyon jó… – sóhajtotta az ellenőrnő, és önkéntelenül becsukta a szemét. A titkárnő ujjbegyei finoman köröztek a nő nyakán, a haj vonalán, aztán lejjebb kúsztak. Kigombolt a nő blúzán két gombot, hogy hozzáférjen a vállához, és finom, mégis erős mozdulatokkal kezelésbe vette őket. Kimasszírozta az izmokból a csomókat, kissé fel is hevítette a nő bőrét. A titkárnő hosszú ujjai szépen lassan levándoroltak a nő dekoltázsába, simogatni kezdte melleit, apró kis köröket írt le a rózsaszín mellbimbók körül. Az ellenőrnő teljesen megfeledkezett mindenről, nagyokat sóhajtva élvezte a kényeztetést.
A sóhajok kihallatszottak az előtérbe, a bolt tulajdonosa halkan belopózott az ajtóig, és onnan figyelte az eseményeket. Lépéseket hallott maga mögött: a boltban dolgozó két magas, izmos néger férfi jött oda mögé, és hatalmasra tágult pupillákkal nézték az irodában vonagló két gyönyörű nőt. A bolt ajtajára belülről már ki volt akasztva a “Zárva” tábla.
A titkárnő lehajolt, és hátulról lágyan megcsókolta az ellenőrnő nyakát. Nyelve lassan haladt lefelé a finom libabőrön, közben ujja a a fehér blúz alatt a mellbimbókat csippentette össze.
Aztán egy hirtelen mozdulattal felegyenesedett. Az ellenőrnőből csalódott sóhaj szakadt fel, szeme kinyílt. De a titkárnő nem törődött vele, hátrahúzta a görgős irodai széket, és letérdelt az ellenőrnő formás lábai közé.
- Ez a fekete csizma hihetetlenül izgató – mondta, és végigsimított az ellenőrnő magassarkú, térdig érő csizmáján. – Hol vette?
- Egyszer nagy leárazás volt a… – próbálta kinyögni az ellenőrnő, de a titkárnő ujjai már fekete, rácsos harisnyás combjain jártak, és apró mozdulatokkal jutottak egyre feljebb és feljebb, be a szoknya alá. A titkárnő egy igazi profi mozdulattal simított végig az ellenőrnő ágyékán, amibe az ellenőrnő beleremegett. A titkárnő hegyes körmeivel könnyedén megbontotta a harisnya anyagát, és lyukat tépett rajta. Az ellenőrnő elkerekedett szemmel nézte, de a titkárnő határozott mosollyal folytatta, lyukat tépett a fekete bugyin is, és benyúlt az előtte tátongó nedves punciba.
- Ez igen, jó nedves – mondta, és kihúzta belőle ujját, a meleg, sikamlós nedveket pedig rákente a kis rózsaszín csiklócskára. Aztán ráhajolt, végignyalt rajta amolyan kóstolóképpen, majd finoman körözni kezdett körülötte a nyelvével. Az ellenőrnő halkat sikkantott, puncijából vad iramban indult meg az illatos nedv, elkapta a titkárnő fejét, aki közben mutatóujját a nedvedző punciba nyomta, és finoman ujjazni kezdte. Nyelve fürgén pörgött a csiklón, ujjával pedig a kis barlangocska minden szegletén végigtapintott. Amikor érezte, hogy az ellenőrnő egyre vadabbul tolja arcába punciját, vad ujjazásba váltott át, benyomta még egy, aztán egy harmadik ujját is, és erőteljes mozdulatokkal kezelte, mint egy dugattyú. Az ellenőrnő teljesen elvesztette az irányítást az események fölött, csak élvezte a finom nyalást és az erőteljes ujjazást.
Aztán elélvezett. Kellemesen, jól elnyújtva, nagyot. Egész teste beleremegett. A titkárnő figyelmesen hátrahúzódott, hagyta, hogy az orgazmus hullámai végigszántsanak az ellenőrnő testén.
- Ez nagyon… kellemes segítség volt… – nyögte ki végül az ellenőrnő.
- Örülök, hogy segíthettem – mosolygott a titkárnő. – Ha jól láttam, éppen a külföldi alkalmazottaink papírjait ellenőrizte.
- Igen, a külföldi munkavállalókra vonatkozó… – kezdett bele az ellenőrnő, de a titkárnő félbeszakította.
- Mi lenne, ha a helyszíni szemle részeként ők maguk is bebizonyítanék hasznosságukat? – kérdezte, miközben a szoknyát porolgatta. Hátranézett: – Pierre, Jean-Francois, tudom, hogy ott vagytok! Gyertek, segítsetek a kedves ellenőrünknek!
A folyosóról belépett a két hatalmas, izmos néger férfi, Pierre és Jean-Francois. Az ellenőrnő megpróbált feltápászkodni.
- Kis Nikoletta vagyok… – akart nekik kezet nyújtani, de mire feleszmélt, a tenyerében már Pierre hatalmas, kőkemény szerszáma ágaskodott. A nő szeme elkerekedett, mondani akart valamit, de hangja elakadt, ösztönösen rászorított a kemény, fekete rúdra, és simogatni kezdte.
- Ilyen bizonyíték még nem is volt sosem a kezemben… – mormolta. A farok fölé hajolt, egy kis nyálat engedett ki a szájából, a szerszámra csorgatta. Lassan elkente a csillogó folyadékot a fekete rúdon, és húzogatni kezdte rajta a bőrt. Csillogó szemmel nézte, hogy a másik fekete férfi vigyorogva odaáll a másik oldalára, és rámarkolt az ő farkára is.
Az ellenőrnő lassan ráengedte finom kis ajkait az egyik nagy, fekete makkra, és beengedte a szájába. Végigvárta, hogy a fekete férfi hosszan, jólesően felsóhajtson, aztán kiengedte, és a másikat vette a szájába. Így mindkét farok jó nyálas lett, az ellenőrnő kiegyenesedett, és lendületesen verni kezdte a két izmos, fekete faszt. Mosolyogva nézte, ahogy a nyállal keveredik a férfiak előnedve, és elégedetten hallgatta a lucskos bőr csattanásait. Kicsit közelebb húzta mahgához a férfiakat, akik közelebb is léptek hozzá, jó nagyra tátotta a száját, és mindkét makkot a szájába engedte.
- Ez az, kardozzatok egy kicsit – hallatszott a titkárnő hangja hátulról, az ajtófélfa mellől. Az ellenőrnő felnyögött, és vadul verte a szájába a két fekete faszt. Folyamatosan nyálazta közben őket, már csöpögött az álláról az előnedv és a nyál keveréke hófehér blúzára, és dekoltázsára, a két hatalmas mell közé. Aztán feje előrenyomult, jó mélyen a szájába engedte az egyik hatalmas, erős faszt, a másikkal pedig az arcát csapdosta kívülről.
- Ilyenkor egy nőnek igen erős hiányérzete van odalenn – mondta a titkárnő hátulról. – Tömjétek be a lyukait!
A férfiak hátraléptek. Az ellenőrnő vonakodva bár, de elengedte a fekete falloszokat. A férfiak felállították, egyikük megragadta a görgős széket és a falhoz penderítette, beleült, és kézenfogva az ölébe ültette az ellenőrnőt. A titkárnő odahajolt, szélesebb rést tépett az ellenőrnő bugyiján, és a csöpögő, éhes punciba vezette Pierre hatalmas farkát. Az ellenőrnő nyögve felnyársalta magát, behunyt szemmel kezdett lovagolni a kőkemény rúdon. Puncijából csorgott a nedv, jól csúszóssá tette a fekete fasz útját a finom, szűk, meleg punciban.
A titkárnő odament hozzájuk, lehajolt az ellenőrnő mögé, közelről nézte a lovaglást, aztán odanyúlt, hosszú, vörös körmű ujjaival szétkente a csöpögő nedveket a bugyi nyílásán, benyúlt az ellenőrnő gyönyörű popsilyukába, és ujjazta egy kicsit. Az ellenőrnő sóhajtozva élvezte a kezelést, és a hatalmas makk kemény lökéseitől el is élvezett. A titkárnő odaintette a másik négert is, aki szó nélkül odalépett, hátrarántotta a bőrt meredező farkán, leszorította egy kicsit az ellenőrnő derekát, és a fenekébe hatolt.
Az ellenőrnő lemerevedett, szeme szorosan összezárult, mozdulatlanul engedte magába a hátsó lyukát kitöltő rudat. Aztán lassan mozogni kezdett, előre-hátra ingadozott, finoman csúszkált a fekete rudakon, amik a punciját és a fenekét feszítették szét a bugyija nyílásánál. A férfiak ezt megérezték, és egyszerre kezdtek mozogni benne, mintha egyetlen óriási fasz töltötte volna be a nő altestét.
Most végre az ellenőrnő is rendesen szabadjára engedte a hangját, vadul kiáltozott.
- Ez az! Baszd meg a seggem! Kúrjatok szét! – kiáltozta lihegve. A négerek bele is húztak, Pierre alul a nő melleit gyúrta a dugás közben, Jean-Francois hátulról pedig a nő gömbölyded vállába kapaszkodott, annál fogva hatolt a gömbölyű popsiba egyre mélyebben.
Az ellenőrnőt elöntötte a gyönyör, mindene remegett, hatalmasat élvezett. Ezt megérezték a férfiak, és egyre keményebben dugták. Mostmár nem igyekeztek egyszerre mozogni, a két kemény fasz vadul döngette a nő szűk punciját és popsiját. Az ellenőrnő nagyokat élvezett a heves kúrástól, élvezte, hogy ilyen keményen megdugják.
A szűk punci megtette hatását, Pierre farka megfeszült, és ontani kezdte magából a forró spermát. A férfi nagyot nyögött, az ellenőrnő örömmel élvezte a puncijában pulzáló faszt. Jean-Francois viszont nem hagyta abba a mozgást, kisebb lökésekkel bár, de tovább kúrta a nő fenekét. Ő is nagyokat hörgött, vastag farkára teljesen rászorult az ellenőrnő szűk segglyuka. A fekete férfi összes izma megfeszült, cuppogva döngette a gömbölyű, húsos popsit. Aztán ő is kirobbant, kúrás közben élvezett el, folyamatosan kefélte a nőt, és töltötte meg fenekét forró, sűrű gecijével. A végén kirántotta, és a nő finom vállába kapaszkodva lihegett.
A váratlan csendet a titkárnő törte meg: megint odahajolt az ellenőrnő fenekéhez, és elégedett sóhajjal végignyalt az izzadt, spermás fenéklyukon. A férfiak ezt bámulva nézték, de a titkárnő mosolyogva felegyenesedett, és kitipegett. Erre a két néger is összekapta magát, betömködték farkukat a nadrágjukba, felhúzták sliccüket, és kisiettek. Csak a pihegő, remegő térdű ellenőrnő maradt ott a szoba közepén, lerogyott az irodaszékre, és mosolyogva a tulajdonosra nézett.
- Nos? – kérdezte a férfi. – Elégedett a tényállással?
- Majdnem – lihegte az ellenőrnő. – Bár elég szilárd dolgokat kaptam a kezembe, még valami hiányzik.
- Mi lenne az? – kérdezte a tulajdonos.
- Szeretek szembesülni a legjobb eredményekkel – egyenesedett fel a nő.
- Ezen könnyen segíthetünk – lépett elé a tulajdonos. A nő villámgyorsan a férfi sliccéhez kapott, kibontotta, előkapta a keményen meredező faszt, és rábukott. Jó mélyen a torkába engedte, erre a férfi a nő hajába markolt, és úgy irányította a szopást. Az ellenőrnő előrelendült a székről, kigördítette maga alól, és letérdelt a fekete padlószőnyegre. A hirtelen testhelyzetváltozástól csorogni kezdett lábai közül a sperma, de ösztönösen odanyúlt, és a puncijából jövő patakocskát a csiklójára kente. Közben vadul szopott, szívta a torkába a lüktető faszt, a férfi pedig a fejénél fogva pumpálta az ellenőrnő gyönyörű arcát. Nagyon élvezte az éhes torkot, és mivel látta, hogy a nő vadul szívja magába a farkát, hirtelen gondolattal tövig lökte neki, és benn tartotta egy kicsit. Aztán kirántotta. A nő nagy levegőt vett, és elmosolyodott.
- Élvezz a számba – lihegte, mire a férfi visszaküldte a farkát a nő puha, erős ajkai közé. Lendületesen mozgatta a nő fejét, tiszta erőből kúrta a nyálas, csöpögő szájacskát. Érezte, hogy el fog élvezni, a nő torkára küldte a makkját, és már spriccolt is belőle a sűrű, meleg sperma. Az ellenőrnő ösztönösen lenyelte az első adagot, de közben már jött is a második, az már betöltötte a szájüregét a pulzáló makk körül, a harmadik pedig már kicsurrant az ajkára. A férfi remegve spriccelte az újabb és újabb adagokat, a nő pedig mohón nyelte, de persze csorgott is ki belőle rendesen. Ahogy a férfi kihúzta farkát, hosszú sperma- és nyálcsík kötötte össze az ellenőrnő gyönyörű arcával. A nő utánakapott, és gondosan letisztítgatta a remegő, lucskos faszt a nyelvével.
- Így mostmár rendben leszünk? – kérdezte lihegve a férfi. A nő szétnézett maga körül, mintha álomból ébredne, és elgondolkodott.
- Nos, elég komoly hiányosságokat találtam itt… – mondta végül, mire a férfi szeme elkerekedett. – De aggodalomra semmi ok – folytatta a nő. – Rendszeres konzultációval rendben lesz a könyvelés.
- Milyen rendszerességre van szükség?
- Mondjuk keddenként ráérek – mondta a nő, és nekilátott az öltözködéshez.
Egy ismert és elismert napilapnál dolgoztam, és bizony volt néhány ingerlően szép kolléganőm, akikkel szívesen incselkedtem, élveztem, hogy láthatóan nekik sem volt ellenükre ez a kis évődés-cívódás, amitől szikrák pattogtak közöttünk a levegőben. Mostanra már három év is eltelt, ők is, én is másutt dolgozom, így megírhatom a történeteinket, nem lesz belőle probléma.
Szóval ott tartottam, hogy ment az a finom csipkelődés, amikor mindketten tudjuk: irgalmatlan kefélésbe torkollik a szitu, csak azt nem még, mikor.
Akkoriban rendszeresen azzal szórakoztam, hogy finoman erotikus utalásokkal, pajzán ígéretekkel “zavartam meg” az arra fogékony kolleganőimet a szerkesztőség számítógépes hálózatán, és figyeltem a lányok arcát, amikor megkapták az üzeneteimet.
Irultak-pirultak, öröm volt nézni, ahogy azt hitték: mindenki látja rajtuk, hogy forró és nedves a bugyijuk.
Az első kolléganőmmel – Edinával – egy hétfői éjszakán történt meg az a bizonyos aktus, mégpedig nem is máshol, mint a főszerkesztő szobájában, egyenesen az asztalán. Éppen mellékletet raktam össze, ilyenkor az ember észre sem veszi, és elröpül az idő. Már 9 óra is elmúlt, és észrevettem, hogy szinte kettesben maradtam Edinával.
Megkértem, hogy dobjon haza, fél óra múlva végzek, közben azonban arra gondoltam, ha szerencsém lesz, perceken belül teljesen kiürülhet a szerkesztőség, és akkor magamévá tehetem.
Nem is csalódtam, elköszöntek az utolsó munkatársak, Edinán és rajtam kívül csak a halkan zümmögő faxgép maradt bent, na meg egy-két bekapcsolva hagyott gép neszelt.
Odasétált hozzám, leült az asztalom szélére, táskájával a vállán várta, hogy végezzek. Én persze már csak szöszmötöltem, s közben észrevettem, hogy a szeméremdombja eszelősen erotikusan domborodik.
Abban a pillanatban a nadrágom is lüktetni kezdett, és talán kicsit túl rekedtesre is sikeredett a bókom. Megjegyeztem, hogy ma igazán vonzó, tudtam, nem lesz nehéz levennem a lábáról, hiszen nap-nap után láthattam, hogy hiányzik neki egy jó alapos kefélés. Kellemesen gömbölyű csípője, és apró, de formás mellei voltak, a szemei pedig óriási, ártatlan, kissé hideg kékek, amitől mindig kicsit távolságtartónak tűnt.
Nagyon zavarba jött a bókomtól, tudtam, ez az én pillanatom. Belemarkoltam finoman a hajába a tarkóján, magamhoz húztam az arcát, egészen közel, de nem csókoltam meg, csak finoman, cirógatva végigpuszilgattam az arcát és a száját, hogy érezze a leheletemet. Ezzel gyakorlatilag meg is tört a zavar, amit akkor éreztünk mindketten, amikor tudatosult bennünk, hogy itt az alkalom egy hatalmas kefélésre, de még nem tettük meg az első lépést…
Szóval gyengéden elkezdtem simogatni, végigfuttattam a tenyeremet a csípőjén, a combján, gyengéden maszíroztam a karját, s közben hátradöntöttem az asztalomon. Egy pillanatig sem ellenkezett, teljes volt a győzelmi mámorom!!! Kibújtattam a pulóveréből, cseppnyi csipkés melltartó zárta be formás keblecskéit. Egyszerűen kibújtattam őket a fogságukból, és lágyan, érzéssel kőkeményre szoptam a vörös bimbókat. Ekkor már hullámzott a csípője.
Támadt egy “perverz” gondolatom. Belesúgtam a fülébe, hogy a főszerkesztő asztalán akarom megkefélni, de hogy ne legyen ideje nemet mondani, azonnal húzni is kezdtem magam után.
A nagyember szobájában már maga bújt ki a nadrágjából, miközben én is ledobtam a saját ruhadarabjaimat, és ott állt előttem hófehér tangában, csipkés melltartóban, a háttérben az ablakból a Vár kivilágított vonalai adták a kíséretet a látványhoz.
Letérdeltettem, és egyszerűen a szájába adtam az akkor már keményen lüktető, ízlésesen borotvált, de hatalmas farkamat, biztattam is: “Azt akarom, hogy szopjad, vedd a szádba a golyóimat is, szívd keményre, hogy az arcodra élvezhessek!”
A nyelvével játszott a makkomon, mint egy óvatos hangszeren, miközben kezével ügyesen maszírozta-verze-húzogatta duzzadó faszomat. Bizony nagyon jól szopott, ezért megérdemelte, hogy a barátja helyett – ha már ő nem teszi – alaposan szétkúrjam a lucskos pináját.
Felfektettem a hatalmas fekete asztalra, végigcsókolgattam a csöpögő, kellemesen fazonra borotvált, az izgalomtól szétnyílt, remegő barlangot, aztán egyetlen, lassú, de feltertóztathatatlan mozdulattal beledugtam a faszomat. Nem túlzok, olyan hatalmas sóhajtás szakadt fel belőle, hogy egy pillanatra félni kezdtem attól, hogy az irodaház őrzővédői megnézik, mi gond lehet.
De ez az érzés hamar megszűnt, mivel a makkomat és aztán a faszomat teljes hosszában elnyelte, magába szívta a rózsaszín vágás. Minden mozdulatnál éreztem, hogy egészen a méhéig hatolok a szerszámommal, hol lassítva, hol újra meg újra begyorsítva kúrtam a pináját, és Edi annyira élvezte, hogy gyors egymásutánban két óriási orgazmussal is megajándékozott, na és persze főleg magát:-)
Jó hímsovinisztaként persze azonnal eszembe jutott, hogy nem oda Buda, azért túlzásokba sem kell esni, kicsit összeszorítottam a farpofáimat, és csak keféltem, döngöltem, basztam a pináját, addig, amíg érezni nem kezdtem, ahogy a golyóimból és a prosztatámból elindul a gyönyör folyója.
Óvatosan kiemeltem a farkamat, föltérdeltem az asztalra: “A szádba akarok élvezni” – mondtam rekedten, és Edina engedelmesen kinyitotta a száját, s meg is emelte szőkésbarna fejét, hogy jobb célpont lehessen a torka.
Csillagokat láttam, és talán fél percig is élveztem egyfolytában. Mindent elárasztottam nyálkás gecimmel, a torkát, a száját, az arcát, a kis melleit, jutott a hasára, az asztalra, de még a szőnyegre is. Frenetikus baszás volt, főleg a szitu izgatott fel ennyire mindkettőnket.
Aztán persze takarítottunk vagy fél órát, mielőtt hazavitt volna. A portán úgy rohant át, mint egy gepárd, nehogy meglássák, hogy tiszta sperma a haja.
Másnap ahányszor ránéztem napközben, mindannyiszor szemérmesen elpirult.
Aztán megismételtük még néhányszor, ha nem is a főszerkesztő irodájában.
Mindenesetre ahányszor beléptem a főszerkesztői szobába (pl fizetésemeléskor is, mindannyiszor az ominózus kefélés jutott eszembe.
Megkértem Caitee-t, hogy segítsen a lebonyolításban.
- Rendben, Mr. B, semmi gond – nézett fel az asztaláról. – Tudom, hogy ez a szerződés mit jelent Önnek. Ott leszek, és segítek, amiben csak tudok.
- Nagyszerű, ez igazán kedves magától – feleltem. Caitee mintha egy pillanatra elvörösödött volna. Néha úgy éreztem, hogy flörtöl velem, mondjuk kihívóan tette keresztbe a lábát, vagy mikor mosolygott, közvetlenül a szemembe nézett. Persze ezt nem bántam, Caitee nemcsak kiváló asszitens volt, hanem kivételesen vonzó nő is: körülbelül száznyolcvan magas, nagyon formás testű, vállig érő barna hajú, ezenkívül okos, sőt, humoros! Többször álmodoztam már róla, hogy lebontom róla csinos kis kosztümjét.
7:45-kor értem vissza az irodába. Szürke, halszálkamintás öltöny volt rajtam, rózsaszín ing, és egy barna nyakkendő, amit Caitee-től kaptam szülinapomra. A hölgyike már ott volt, előkészítette a dolgokat. Nagyszerűen nézett ki: tengerészkék szoknyát viselt és hófehér, csipkés blúzt. A haját elegánsan hátrafogta.
A konferenciaterem készenállt a találkozóra. Az ovális mahagóniasztal körül hasított bőrülések álltak, a padlón drága keleti szőnyeg, az ablakon vastag függöny. A város fényei a nagy ablakon át bevilágították az asztal végét. A szobában valamiféle komolyság lengett, pont, ahogy elterveztem.
Mr. James és Mr. Roberts egyszerre érkezett. James 50 év körül járhatott, a haja már szürkült, és egy kis bajusza is volt. Roberts fiatalabb volt, valamivel alacsonyabb, frissen borotvált, sőt, a haja is rövidre volt nyírva. Mindketten elegánsan voltak felöltözve: sötét öltönyt, fehér inget és nyakkendőt viseltek.
- Uraim, ismerkedjenek meg az asszisztensemmel, Caitee-vel – mondtam, miközben a nő lesegítette róluk a kabátjukat. Észrevettem, hogy ujjai a kelleténél kissé hosszabban értek ügyfeleim karjához.
- Nos – válaszolta Roberts -, Ön szerencsés, hogy ilyen nagyszerű segítsége van. Lehet, hogy el fogom lopni magától – mosolygott a nőre, aki a szemébe nézett. Meglepetésemre egy kis féltékenység futott át rajtam. Caitee rámpillantott, mintha biztosítani akarna róla, hogy nem megy sehová, aztán leült az asztal mellé, hogy jegyzeteljen.
Végigtárgyaltunk egy órát, de semmire sem haladtunk. A szünetben Caitee odajött hozzám:
- Uram, azt hiszem, ha ezek az urak ellazulnának, nyélbe lehetne ütni a dolgot. – Egészen elémállt, az arca szinte hozzám ért. – Megengedi, hogy felpörgessem egy kicsit a dolgokat? Esetleg felbonthatnék egy üveg bort is.
- Hát… Egy próbát megér.
Mostmár bármit megtettem volna, hogy lezárhassuk ezt az üzletet.
Pár perc múlva visszatért James és Roberts.
- Uraim – mondtam. – Későre jár már, talán jobban menne a munka, ha el tudnánk engedni magunkat. Caitee mindjárt hoz egy kis bort. Megkínálhatom Önöket?
Ahogy kimondtam, Caitee be is jött, a kezében egy tálca volt, rajta egy üveg, és négy pohár. Caitee kiengedhette a haját, mert most szabadon hullott az arca köré. Sőt, a zakója sem volt már rajta, és a blúzát is kigombolta. Amikor előrehajolt, hogy töltsön nekem, megpillantottam a melltartója pántját. A többieknek is töltött, és ők is részesülhettek a látványban.
Caitee odahajolt hozzám, úgy suttogta:
- Minden rendben, Mr. B? Mit kíván, mit tegyek?
- Minden nagyszerű, Caitee – feleltem. – És mindent meg is teszünk, hogy lezárjuk ezt az üzletet.
Caitee szélesen elmosolyodott.
- Örülök, hogy segíthetek, uram.
Töltött magának egy jó nagy pohárral, aztán egy kissé elhúzta a székét az asztaltól. Ahogy leült, keresztbe tette a lábát, a szoknyája pedig pár centivel a térde fölé csúszott.
A beszélgetés kezdett oldódni, és el-elkanyarodott az üzletről. Mindenki felhörpintette a borát, és Mr. James megszólalt:
- Ez nagyon finom volt. Van még? Meg kell mondanom, hozzá tudnék ehhez szokni, Mr. B.
- Ennek örülök, Mr. James – búgta Caitee, és újratöltötte a férfi poharát. – Tudja, jó lenne, ha mind ellazulnánk egy kicsit. Kérem, engedje meg, hogy meglazítsam a nyakkendőjét…
Hátulról James-hez hajolt, a melle a férfi vállához szorult. Kioldotta a férfi nyakkendőjét, aztán kigombolta az ing legfelső gombját.
- Ugye így már jobb? – kérdezte, és megpaskolta James arcát.
Ezután Roberts-hez fordult. Éreztem, hogy vele nem szikrázott úgy, mint James-szel. Töltött neki egy kis bort, és segített neki a nyakkendőjével, de nem ereszkedett a vállára, és az arcához sem ért hozzá. Ezután odalépett hozzám.
- Azt hiszem, tetszik nekik a személyes varázsom. Igaz, uram? – suttogta, miközben az ujjai a nyakkendőmmel babráltak. – Lezárhatjuk az üzletet? – kacsintott.
- Szerintem igen, hölgyem – suttogtam én is. Aztán hangosabban folytatta, hogy a többiek is hallják. – És maga, Caitee, nem akar jobban ellazulni? Miért nem gombolja ki jobban a blúzát?
Caitee felénk fordult. Mindenki őt nézte.
- Igen, ez jó ötlet – mondta, és a saját poharát is teletöltötte. Jó nagyot kortyolt, aztán viszatette a tálcára. Az ujjai a gombjaihoz tévedtek, és lassan kibontották.
- Csak egy gombot? – nézett rám játékosan. Egy pillanatig habozott, de aztán kibontotta a következőt is. A blúza mostmár a melltartójáig nyitva volt. Egy kissé széttárta, és kivillantotta dekoltázsát. – Ez így sokkal lazább, nem igaz?
Caitee visszaült, és megint keresztbe tette a lábát. Ezúttal a szoknyája jobban felcsúszott a combján. Észrevettem, hogy James keze az asztal alá csusszan, mintha csak meg akarná igazítani a nadrágját. A hangulat hirtelen megváltozott, szexuális vonzással töltődött fel.
- Mr. B – mondta James -, tudja, hogy a titkárnőjének nagyon szép a lába? Bátoríthatná, hogy többet is mutasson belőle.
Caitee-re néztem, aki finoman bólintott.
- Caitee, Mr. James többet is szeretne látni a lábából. Megmutatná neki?
- Örülök, hogy tetszik, uram – mondta Caitee egyszerre nekem és James-nek. Felállt a székből, és az asztal végéhez lépett. Egyenként a férfiak szemébe nézett, és közben a combjáig húzta föl a szoknyáját. Tekintetünk Caitee-re szegeződött, ahogy előbb a térde, aztán a combja is szabaddá vált. Aztán abbahagyta, és megint végignézett rajtunk:
- Jól látták, uraim? Meg vannak elégedve?
- Nagyon is elégedettek vagyunk – - nyeltem egy nagyot. – Mr. James-nek igaza van, magának gyönyörű lábai vannak. Mutasson még belőle egy kicsit!
Caitee körözni kezdett a csípőjével, mintha táncolna. Mosolyogva összecsippentette a ruhájának anyagát, és feljebbhúzta a combján, míg a harisnyája csíkja láthatóvá nem vált. Meglepődve láttam, hogy harisnyakötőt viselt. Caitee kezdett belemelegedni, és mindhárman a műsorát figyeltük. Azon kaptam magam, hogy az ágyékomhoz nyúlok. Láttam, hogy az asztal túloldalán Mr. James ugyanezt teszi.
- Tudják, uraim – vörösödött el Caitee, és egy kis szünetet tarott -, eléggé szégyellem magam, mert elfelejtettem ma bugyit felvenni.
Ezután közvetlenül hozzám fordult:
- Remélem, nem bánja, uram?
- Dehogy, semmi gond, Caitee. Rajta, emelje csak kissé feljebb a szoknyáját.
Caitee megfordult, és előredőlt. A szoknyája visszahullt a combjára. Terpeszbe állt, és visszanézett ránk. Megint felhúzta a szoknyája szélét, és csak valahol félúton állt meg. Pár percig így táncolt és vonaglott előttünk, aztán visszaengedte a szoknyáját.
- Hát kedves hölgyem, ön aztán jól tudja szórakoztatni a vendégeinket – vigyorogtam. Aztán a fülébe súgtam: – James teljesen ellazult. Maga teljesen elvarázsolja.
- Csak segíteni próbálok, uram – válaszolta. – Gondolja, hogy készenáll az üzletre?
- Nem hinném, hogy ezek a pasasok most az üzletre gondolnának, kedvesem – még sosem hívtam így ezelőtt, de Caitee vidáman elmosolyodott. – Mutassunk nekik valami igazán izgalmasat?
- Én készenállok rá… ha maga is… – mondta, és legnagyobb meglepetésemre az ágyékomba markolt, sőt, meg is rázta egy kicsit. – És óóóóó… azt hiszem, nagyon is készenáll!
Vendégeinkhez fordultunk, akik mereven bámulták Caitee-t.
- Uraim – kezdtem bele -, önök is úgy gondolják, hogy a titkárnőm kivételesen figyelemreméltó hölgy? Annyira tehetséges, annyira szép…
A férfiak bólintottak, és James szólalt meg kiszáradt torokkal:
- Mr. B., maga tényleg szerencsés, hogy ilyen belevaló titkárnője van. Ön szerint másfajta képességeiről is meggyőződhetünk?
- Azt hiszem, ez nem lesz gond – mondtam. Caitee-hez fordultam, mögéálltam és átkaroltam. Mélyen beszívtam az illatát, egyszerűen a csontjaimig hatolt.
- Mmmmmm, ez nagyon finom, kedvesem – suttogtam a fülébe. Aztán a két férfire néztem. – Nagyon is figyelemreméltó képességei vannak, uraim. Nézzék csak!
Ujjaim Caitee blúzára tévedtek, és kigomboltam a negyedik gombot is, aztán a következőt, míg blúza szét nem tárult. James és Roberts jól hallhatóan nyelt egy nagyot, ahogy a nő fekete melltartója teljesen láthatóvá vált. Gömbölyded mellei szinte kibuggyantak belőle.
- Mr. James, lenne szíves segíteni? – kérdeztem.
James felállt a székéből, és előrelépett.
- Segítene a melltartómmal, Mr. James? – kérdezte Caitee. – Itt elöl kell kikapcsolni…
A férfi gyorsan megtalálta a kapcsot. Egy pillanatig tétovázott, és kérdően nézett rám. Nyilvánvalóan keményen állt már a cerkája, és ha jól láttam, Caitee is az ágyékát nézte. James kikapcsolta a kapcsot, széttárta Caitee melltartóját, és a finom húsba mélyesztette a kezét.
Roberts felnyögött a székében, az asztal alá nyúlt, és kioldotta a nadrágját. James és én Caitee melleit bámultuk. A titkárnő egy kicsit előredőlt:
- Hát… Kezd itt egy kicsit meleg lenni, nem igaz?
Visszaültem a székembe, Caitee bal oldalára. James ugyanígy tett a másik oldalon, és vágyakozva néztük a nő finom, fehér gömbjeit. Megnyaltam az ajkamat, és a titkárnőm szemébe néztem, aki egy kicsit előrelépett. Rózsaszín mellbimbója pár centire volt az arcomtól. Nem bírtam ellenállni, előrehajoltam, és megnyalintottam.
- Ez nagyon kellemes, uram – búgta Caitee. – Ön is megkóstolja, Mr. James?
James nem habozott, előrehajolt, és szájába vette a nő másik bimbóját. Egyszerre nyaltuk, szoptuk és cirógattuk a cickókat, a nő meg sóhajtozva állt előttünk. Aztán lehúzta vállairól a blúzt, az asztalra lökte, és rádobta a melltartóját is. Megfogta a melleit, és az arcunkhoz nyomta. James és én pár percig még elidőztünk rajtuk, úgyhogy a bimbók környéke teljesen nyálas lett. Caitee hátraengedte a fejét, és nyögdécselve, sóhajtozva élvezte a melleinek szentelt figyelmet.
Roberts még mindig ott ült az asztal túloldalán, és csak markolászta magát. Az farkam már nagyon feszült a nadrágomban, és gondoltam, hogy James is így van ezzel. Caitee kezdett zihálni, mostmár nyilvánvalóan felizgult. Megfogtam az államat, és felállított, akárcsak James-t, aztán letérdelt közénk. Felnézett rám, és mosolyogva a nadrágszíjamhoz nyúlt:
- Azt hiszem, uram, hogy elkél itt a segítség… Ugye? – kérdezte, és kibontotta a sliccemet. A farkam jól láthatóan dudorodott a selyemboxerem mögött.
- Ejnye, főnök, ezt nem is gondoltam volna… Ejnye-bejnye…
Ujjai a derekamra szaladtak, és lerántotta az alsómat, s így a szerszámom vidáman az arca elé ugrott. Egy finom sóhajjal előrehajolt, és megcsökolta lüktető makkomat. Az ajka rászorult, egy darabig ízlelgette, aztán nagyra tátotta, és felig a szájába küldte a szerszámomat. Nagyon forró volt, és hihetetlenül jó érzés. Előrenyomultam, és még benyomtam neki egy kicsit.
- Figyelj csak, Caitee – nyögtem fel – , nem feledkezhetünk meg a vendégeinkről. Talán Mr. James is szeretne egy kis törődést.
Caitee elengedett, és kérdően nézett fel James-re. A férfi is éppen őt nézte.
- Igen, Caitee. Kérem.
- Ez csak természetes, uram – felelte a nő, és rögtön megragadta az orra előtt dudorodó nadrágot. James kiengedte az övét; Caitee kigombolta a nadrág egyetlen gombját, és lassan lehúzta a cipzárt. A férfin egyszerű fehér alsó volt, a farka ott elöl szinte kilyukasztotta. – Hát ez meg itt micsoda? – suttogta izgatottan a titkárnőm, és lehúzta James nadrágját és az alsóját.
Amilyen vastag volt a farkam, olyan hosszú volt James szerszáma — legalább húsz centi, de lehet, hogy több is. Caitee szeme felragyogott, mikor meglátta. Egy pillanatig habozott, de aztán megnyalta az ajkát, megfogta James szerszámát, és a szájába vette. Közben a másik kezével végig az én farkamat fogta. James finoman felnyögött, amitől Caitee még jobban beszívta a dákót. Már a fél farok eltűnt a szájában, aztán kiengedte, majd újra vissza. Jól láttam, ahogy a makk belülről a nő szájához simul, mert jól kidudorodott az arca.
Caitee felémfordult, és bekapta vastag farkamat. Egész végig a szájába vette, az orra már a hasamhoz ért. A keze finoman táncolt a golyóimon, én meg kibontottam az ingemet, levettem, és lehajítottam a padlóra. A titkárnőm úgy szopott, hogy a csípőm az arcához ért. Közben láttam, hogy James-t is simogatja, sőt, közelebb húzta, és megint őt kezdte szopni. A nő ajkán ott fénylett az előváladékunk, a mi farkunk pedig jó nedves volt az ő nyálától.
Ámultan figyeltem, ahogy Caitee felváltva szopott minket: három-négy mozdulat után mindig váltott, ide-oda forgatta a fejét. Azt hiszem, még soha életemben nem állt ílyen keményen a farkam.
Nem sokáig bírtam már.
- Zárjuk le ezt az üzletet, uraim – mondtam, és felállítottam Caitee-t. – Drága hölgyem, álljon az asztalhoz, és hajoljon rá!
A nő engedelmesen az asztalhoz lépett, és a könyökére dőlt. Gyönyörű hátsó része kiemelkedett előttünk, meztelen mellei a sima, hűvös asztalhoz értek. Micsoda gyönyörű látvány!
Mostmár James és én is ledobtuk a nadrágunkat, bár James-en még rajta volt az inge. Feljebb emeltem Caitee szoknyájának szélét, és örömmel bámultam szabaddá váló combját és fenekét. A nő hívogatóan rázta meg a hátsóját:
- Kérem, uram… engedje belém… nagyon vágyok már rá… – dorombolta. Mögéléptem, kezembe fogtam a farkam, és a lába közé nyomtam. Ahogy a makkom a puncijába csúszott, a titkárnőm hangosan felnyögött. Kicsit keményebben nyomultam, Caitee pedig hátrafelé mozdult, hogy jobban beléhatolhassak.
- Óóóó iggennnnn…
Nagyon nedves volt, a farkam könnyedén beléhatolt, teljesen szétnyitotta. Újra és újra jó mélyen belédöftem kőkemény, vastag farkamat, finom húsa újra és újra megremegett, mikor a golyóim a combjához csapódtak. Mostmár teljesen az asztalra dőlt, a melle rászorult, karját széttárta, hogy megtartsa az egyensúlyát.
Roberts hátradőlt. Mostmár teljesen nyíltan verte a farkát, fel-le járt keze a kőkemény szerszámán, és kiszáradt szájjal figyelte a menetet. Hirtelen megszólalt mögöttem James:
- Mr. B… nem bánná, ha…?
Caitee válaszolt helyettem.
- Ez az, Mr. James…. Kérem, uram…. Szeretném magamban érezni a farkát… Kérem, keféljen meg…
Nagyot nyeltem, és átadtam a helyem James-nek. Caitee egy kissé feljebb emelte a fenekét, hogy a férfi jobban hozzáférhessen. A pasas egy kicsit szerencsétlenkedett, aztán mind a húsz centijét a titkárnőm csöpögő puncijába küldte.
- Óóóóóóóó jaaaaaaajjj – dorombolta Caitee – ez igeeennnnn…
A férfi szerszáma teljesen kitöltötte.
Megkerültem az asztalt, és Caitee arcához tartottam a farkam. A nő vette a lapot, oldalra fordította a fejét, és éhesen, mohón kapta be a szerszámom.
- Caitee… ez az… szopjál csak….. – nyögdécseltem. Ő csak hörögni tudott, de azárt a szája fel-le járt a farkamon. James tovább baszta hátulról, a nő pedig ide-oda mozgott, hogy felváltva töltsük ki a száját és a punciját.
- Élvezzen, uram… kérem, élvezzen el… – próbálta kinyögni, de tele volt a farkammal a szája. Még keményebben löktem neki, erre, ajkai rászorultak a dákómra. Olyan mélyen magába fogadott, hogy szerintem a makkom már a torkát érte. Azt is hallottam, ahogy James combja ütemesen a nő fenekéhez csapódik.
Az orgazmus kezdett feltörni az ereimből, úgyhogy nem volt megállás. Megfogtam Caitee fejét, magamhoz húztam, és a tövéig benyomtam neki a szerszámomat.
- Aghhhhhhh… Caitee…… – kiáltottam fel, és a nyelvére és a torkára lőttem a spermámat. Egymás után engedtem a sugarakat a szájába, ő meg jól láthatóan nyelte le mindet.
Ekkor James is megmerevedett, és felnyögött:
- El… elélvezek… ááááá…
Ő is tövig nyomta magát a titkárnőmbe, és mindent a puncijába engedett. Roberts is a markába élvezett. Caitee teste megremegett, ahogy rajta is végigszaladt az orgazmus. És ezzel vége is volt az egésznek.
Roberts visszagombolta a nadrágját. James és én is újra felöltöztünk. Caitee visszavette a blúzát, és kimerülten az egyik nagy bőrszékbe rogyott.
- Hűha, uram, ez fantasztikus volt – suttogta. – De ön szerint meggyőztem Mr. James-t?
Nem is kellett megkérdeznünk a férfit. Ahogy begombolta a nadrágját és magára vette a zakóját, benyúlt a belső zsebébe, elővett egy tollat, és aláírta a szerződést.
- Köszönöm a segítséget, Caitee – kacsintott rá a férfi. Roberts is aláírta a papírt, és mindketten elhagyták az irodát.
Caitee boldogan fogta meg a kezemet:
- Ez sokkal jobban ment, mint ahogy vártam – mondtam neki. – Maga egyszerűen lenyűgöző!
- Igen uram… Azt hiszem, jó csapat vagyunk – mondta. Felnyúlt és megcsókolt, és én tudtam, hogy a titkárnőmhöz fűződő kapcsolatom örökre megváltozott.
Az új évezred nője kilépett a hercegnő cipellőből: függősége nem takargatnivaló szégyenfolt immár – mint az angyali Marylin nyugtatóhasználata -, hanem védjegy. Az ösztönvezéreltség és az alávetettség, a “bevállalósság” és egyben a szükségszerű bukás szimbóluma.
A mértéktelen anyagozás és/vagy piálás mellett a függőségek másik típusát az úgynevezett viselkedési addikciók jelentik. A plázaszagnak ellenállni nem képes, a hónap utolsó két hetét száraz bureken és vízen tengető vásárlásfüggő titkárnő, az arctalan internetes szexcsetre kattant, ám a valódi kapcsolatoktól rettegő elvált asszony, vagy a napi négy-öt órát az izomzatuk kidolgozásával töltő edzőterem-addikt csajok esetében – bár a forma más és más -, ugyanazt a közös tartalmat fedezhetjük fel.
Bizonyos viselkedések akkor is folytatódnak, ha az illető már ráébredt arra, hogy a pokol tornáca felé araszol (mert a munkamániája miatt a huszadik pasija int be neki, a rulett elvitte a lakbérhátralékot, vagy a rendszeresen kitépázott hajcsomók hiányában lassan Gusztávra kezd el hasonlítani).
A megállj-ra való képtelenség, az “önjáró”, a tudatos irányítás alól kikerülő viselkedések felvetik a kérdést: mennyire vagyunk urai a saját életünknek, illetve mennyire vagyunk otthon önmagunkban. Úgy tűnik, hogy a mostanság divatos megbetegedések egyre inkább aláássák az akaratba és az önkontrollba vetett hagyományos hitet, és a megbokrosodott vágyaknak tökéletesen kiszolgáltatott embertípusnak vetnek babérkoszorút.
A “megbolondult” és irányíthatatlan test kerül egy másik divatos pszichés betegség, a pánikszindróma centrumába is. A roham során a betegeknek olyan érzéseik vannak, mintha “nem velük történne mindez”, mintha a végtagjaik teljesen idegenek volnának, és nem az ő testükhöz tartozó karok hadonásznának segítségért. A lassíthatatlan tempóban zakatoló szív, a befolyásolhatatlannak hitt, kapkodó levegővétel tovább erősítik a hitet: “Valami szörnyűség történik, ami felett nincs hatalmam többé!” (ettől a gondolattól viszont tovább súlyosbodnak az említett tünetek).
A leggyakoribb pszichiátriai kórképek, úgy tűnik, a kontroll kérdése köré csoportosulnak. Az éhségünket nyeldekelve, hiperfegyelmezetten csipkedünk a biosalátából, az asztal alatt rángó lábunkat lefogva rámosolygunk az éppen a kirúgásunkról ordibáló kisfőnökre, de századszorra sem vagyunk képesek abbahagyni a cigizést, a körömrágást és a gázcsapellenőrzést. Egyfelől extrém szűk karámba tereljük magunkat – például nem vállaljuk fel, ha sérelem ért, ha ellentétes véleményen vagyunk stb. -, más területeken viszont képtelenek vagyunk határokat húzni és kereteket rajzolni. Nyilván így is létrejön egyfajta egyensúly, de kérdés, hogy lehetne-e kicsit kényelmesebb és testhezállóbb a balansz.
Legutóbbi hozzászólások