Hírbank indiszkrét provokáció

Az idegrendszer reakciójára épül az 1921- ben, J. A. Larson kanadai egyetemi hallgató nevéhez fűződő találmány, a poligráf, azaz a hazugságvizsgálat. A hazugság olyan stresszhelyzetet okoz, amely kiváltja a vegetatív idegrendszer reakcióit, a külvilág ezeket a vérnyomás, pulzus és a légzés változásai, illetve a bőr elektromos vezetőképességének ingadozásán veheti észre. A poligráf ezeket a változásokat méri. Mivel a test önkéntelen reakcióit alig lehet tudatosan befolyásolni, a poligráfos vizsgálat révén nagy pontossággal megkülönböztethető egymástól a valós állítás és a hazugság. Aki az USA-ban a detektoros vizsgálatot kiállja, sok esetben szabadlábra helyezhető azonnal. Aki megbukik, továbbra is gyanúsított marad, de a vizsgálat egymagában nem elegendő bizonyíték.
A notórius hazudozót nem leplezi le a poligráf: A hazugság olyan stresszhelyzetet okoz, amely kiváltja a vegetatív idegrendszer reakcióit. A külvilág ezeket a vérnyomás, pulzus és a légzés változásai, illetve a bőr elektromos vezetőképességének ingadozásán veheti észre. A hazugságvizsgáló gép, másnéven poligráf, ezeket a változásokat méri és jegyzi fel. Mivel a test önkéntelen reakcióit alig lehet tudatosan befolyásolni, a poligráfos vizsgálat révén nagy pontossággal megkülönböztethető egymástól a valós állítás és a hazugság.
Már több mint 100 évvel ezelőtt vizsgálták a hasonló összefüggéseket, eleinte abból a célból, hogy elemezzék az emberi érzelmeket. Cesare Lombroso olasz igazságügyi orvosszakértő megkísérelte a pulzusszám változása alapján leleplezni a valótlanságot állító tesztszemélyeket. Kísérleteivel egyidőben C.G. Jung a zürichi pszichiátriai klinikán ugyancsak a pszichológiai folyamatok és azok fiziológiai hatásának összefüggéseit kutatta, és azt javasolta, hogy ezt a jelenséget alkalmazzák bűnelkövetők leleplezésére.
Ez a kutatási irány az Egyesült Államokban nagy érdeklődésre talált. 1921-ben fejlesztette ki J.A. Larson kanadai egyetemi hallgató a poligráfot. A készülék hamarosan be is mutakozhatott egy büntetőeljárásban. A hazugságvizsgáló készülék felépítését és a kérdezés technikáját azóta egyre finomították és egységesítették.
Az egyik legfontosabb feltétel a kezdetek óta, hogy a tesztnek önkéntesnek kell lennie. A bal kézen elhelyezett két elektróda méri a bőrfelszín vezetőképeségét, vagyis az izzadást. Két pántot csatolnak a hasra a légzés ellenőrzésére. Ugyanígy feljegyzik a pulzusszám és a vérnyomás változását. Aki az USA-ban a detektoros vizsgálatot kiállja, sok esetben szabadlábra helyezik. Aki megbukik, továbbra is gyanúsított marad, de a vizsgálat egymagában nem elegendő bizonyíték.
Monica Lewinskynek felajánlották, hogy vesse alá magát a tesztnek, de mivel a kérdező személyét nem választhatta meg, inkább visszautasította a lehetőséget. O.J.Simpson odaült a poligráf mellé, és megbukotta vizsgálaton. A hazugságvizsgáló leleplezte az egykori sportcsillagot, amikor az szilárdan állította, nem ölte meg korábbi feleségét és annak barátját. Az esküdtek ugyanakkor soha nem kapták meg ennek a vizsgálatnak az eredményét, és az Egyesült Államok egyik legvitatottabb bírósági eljárásában végül felmentették Simpsont.
Az USA-ban a hazugságvizsgálat mindennapos az igazságszolgáltatásban. Évente egymillió vádlottat csatlakoztatnak a készülékhez. A bíróságok épületein kívül is széles körben alkalmazzák a poligráfot. Aki például munkát szeretne kapni a CIA vagy az FBI szervezetében, kénytelen alávetni magát a vizsgálatnak. Gyógyszeripari cégek és az amerikai rendőri szervezetek több mint fele rendszeresen ellenőrizteti munkatársaikat, hogy megakadályozzák a drogokkal való visszaélést.
Az egyik legfontosabb feltétel – a terhelt önkéntes részvétele a teszten – azt is jelenti, hogy a hazugságvizsgálat mindenekelőtt nem terhelő bizonyítékot szolgáltat, hanem arra alkalmas, hogy valakit a gyanú alól felmentsen. Az amerikai rendőrség ezért is alkalmazza a nyomozati szakasz elején, hogy a minden alap nélkül gyanúsított személyek ártatlansága minél előbb bebizonyosodjon.
Az eljárás pontosságát vizsgáló egyetemi kísérletek nyilvánosságra hozott eredményei szerint 97 százalékos eredményt sikerült elérni a tett elkövetését valótlanul tagadók (a ‘tettesek’) körében, és 93 százalékos pontossággal sikerült azonosítani a valóságnak megfelelően tagadókat (‘ártatlanok’).
A valós életben folyó vizsgálatok pontosságának elemzésekor a tetteseknél 95 százalékos, az ártatlan gyanúsítottak esetében 96 százalékos találati pontosságot regisztráltak.
Az eljárás azonban még az USA-ban is erősen vitatottnak számít. Az 50 szövetségi állam közül csaknem 30-ban tiltják a poligráf alkalmazását a büntetőeljárásokban. A szövetségi legfelsőbb bíróság megtiltotta a teszt alkalmazását a katonai büntetőügyekben. Az indoklás szerint a tudomány mind a mai napig megosztott a vizsgálati eredmények megbízhatóságával kapcsolatban.
A Minnesota egyetem által elvégzett felmérés keretében a legtöbb pszichológus azt állította, a poligráfos eredmény bíróság előtti bizonyítéknak nem alkalmas. A készülék könnyen becsapható, és megkérdőjelezhetőek azok a tudományos feltételezések is, amelyen a vizsgálat alapszik.
A készülék ugyanis nem képes kimutatni a hazugságot, csak a vegetatív idegrendszeri reakciókat. Vagyis azt tételezzük fel, hogy aki hazudik, annak rossz a lelkiismerete, és emiatt pszichológiai reakciókat mutat (izzadás, szívdobogás, nyugtalan légzés). Az elfojtott, illetve a notorikus hazudozókat ezért nem képes leleplezni a készülék.
Akinek valami rejtegetnivalója van, megpróbálja az eredményeket manipulálni. A követendő elv meglehetősen egyszerű. A kérdező a teszt elején semleges kérdéseket tesz fel, amivel meghatározzák az izgalmi szint alapértékét. A semleges kérdések közé mintegy mellékesen tabunak számító szavakat vagy kérdéseket szórnak, és az ezekre adott reakciókkal vetik majd össze a valódi ügyhöz tartozó kérdések eredményeit.
A kikérdezett taktikája az lehet, hogy a kontroll kérdésekre magas izgalmi szinttel reagáljon. Minél magasabb a kontrollszint, annál valószínűtlenebb, hogy a poligráf a hazugság esetén még magasabbra kilendül. A magas alapszint elérését a gyakorlott tesztszemélyek az érzelmi állapot lebegtetésével elérhetik, például valami kellemetlen helyzetbe képzelik magukat, esetleg valamely családtag elvesztését festik le maguk előtt. Az ilyen lelki tréning helyett ízületek (leginkább az alsó végtag) feszítésével, pillanatnyi fájdalomokozással, cipőbe rejtett rajzszöggel lehet a megfelelő ponton kiütni a műszert.
Egymástól függetlenül elvégzett pszichológiai vizsgálatok kimutatták, hogy az emberek folyamatosan hazudnak, ami még a poligráfos görbék lefutását is meghamisíthatja. Egy amerikai felmérésben a résztvevőknek ki kellett értékelniük: a fontos beszélgetéseik során milyen gyakran hazudnak. Az emberek 38,5 százaléka állította csak, hogy teljesen őszinte szokott lenni.
Magyarországon a poligráfos vizsgálat önkéntes, és az általa szerzett bizonyítékokat a bíróság szabad mérlegelése szerint felhasználhatja vagy elvetheti.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság kriminálpszichológiai laboratóriumában 4 csatornás poligráfkészüléket használnak, amely kétféle légzésjelet, pulzusszámot és a bőr galvanikus tulajdonságait regisztrálja. A készülék rendkívül érzékeny, a többórás vizsgálatnak magát alávető alany csak rendkívül fegyelmezetten tud sikeres vizsgálati eredményt produkálni. A köhögés, felesleges beszéd és mozgás mind zavarja a vizsgálatot. A kérdéssort mindenkivel előre megbeszélik, nincs hirtelen rákérdezés, ijesztgetés. Semleges kérdések közé sorolják be a fontos pontokat, de a vizsgálat alanya előre tudja, hogy mikor kérdeznek az éles dolgokra. A vizsgálatot végző szakértők kérdésünkre gyakorlatilag kizárhatónak nevezték, hogy valaki manipulálni tudja az eredményt. A légzés még tudatosan felügyelhető, de a vegetatív idegrendszer által felügyelt pulzus és a bőrfelszíni kiválasztás (izzadás) függvényében változó galvanikus érték autonóm folyamat.
Komoly felkészültséggel, speciális tréningekkel a hazugságvizsgáló készüléket is be lehet csapni, de az órákon keresztül tartó vizsgálatban szinte elképzelhetetlen tudatosan mindig a megfelelő reakciókat produkálni.