A sajtó által az egyik legbefolyásosabb magyar alvilági figurának tartott Seres Zoltán ellen elkövetett merénylet egyértelmûen bebizonyította, a szervezett alvilág bérgyilkosokat foglalkoztat a piszkos munka elvégzésére. Seres Zoltánt és olasz üzletfelét a nyílt utcán fényes nappal profi módon ölték meg. A motorkerékpáros gyilkos várta áldozatait és olyan útszakaszt választott a merénylethez, ahol szinte lehetetlen lett volna azonnal üldözõbe venni. Az ügy nyomozását vezetõ rendõrtiszt szerint a bérgyilkos hidegvérrel ölt. Menet közben motorkerékpáron vette tûz alá Seres gépkocsiját.
Délután negyedkettõ körüli idõben, egy Bentley típusú gépkocsi érkezik Tahitótfalu, Táncsics Mihály út 4 számú ház elé. Ekkor éri a támadás a gépkocsiban utazó két üzletembert. A Kawasaki motorkerékpár mozgásban van, amikor több lövést adnak le a gépkocsira és a gépkocsiban utazókra. Mindkét üzletember halálos sérülést szenved.
Seres Zoltánt tehát olyan bérgyilkos ölte meg, aki mozgó kerékpárról tüzelt. Az ilyen gyilkosságot olasz módszerként emlegetik az alvilágban. Hasonló módszerrel végezték ki három évvel ezelõtt Prisztás Józsefet is, szintén az utcán, szintén fényes nappal. Õt is várta a gyilkos, pont úgy, mint ahogyan Sereséket a motorkerékpáros. Vagyis mindkét esetben a gyilkost elõre informálták a célszemélyek minden lépésérõl. A rendõrök szerint a helyszín kiválasztása Prisztás esetében is profi elkövetõre vall, hiszen a gyilkos csak egy lövést ad le, és a menekülõt itt sem lehetett volna üldözõbe venni.
Maga az elkövetés módja egyetlen lövés nagyon profi módon, nagyon közelrõl. Megszólítja, azonosítja még az utolsó pillanatba is a célszemélyt és miután ez megtörtént, nagyon közelrõl fejbe lövi és aztán a nála lévõ kerékpárral, elhagyja a helyszínt. Ez azért érdekes és azért egészen biztos, hogy ez a helyszín ez nagyon ki volt választva, mivel a gyilkosság helyétõl mondjuk 15-20 méterre, több kerékpárút kezdõdik. Tehát autóval nem is lehetne üldözni, csak gyalog vagy szintén kerékpárral.
A Prisztás gyilkosság után nem sokkal még egy hasonló merényletet követtek el Budapesten. A támadó ott motorkerékpárral várta áldozatát, tudta, hogy a célpont a bûnözök között is jól ismert vállalkozó, egy elhagyatott sötét útszakaszon éppen felé tart telepjárójával. A tettes bûnügyi filmekbe illõ trükköt alkalmazott. Az ügy nyomozója szerint a vállalkozó nem vette észre a csapdát, sõt segíteni akart a motorkerékpár mellett térdelést színlelõ férfin.
A Keserûvíz utcában lett figyelmes arra, hogy egy motoros fekszik az úton, helyesebben a motor feküdt, az ember guggolt a motorja mellett. Azt feltételezte, hogy balesetet szenvedett a fiatalember és segítségére sietett. Amikor megemelte hátulról segítségképpen, ekkor a fiatalember fegyvert rántott elõ és több esetben lövést adott le a lábára irányítva.
A motorról illetve kerékpárról végrehajtott gyilkosságokat, tehát mint már hallhatták, az alvilág olasz módszerként tartja számon. A nyomozók számára azonban nem az a fontos, hogy a gyilkos olasz vagy mondjuk szláv módszert választ-e, hanem sokkal inkább az, hogy profi volt vagy amatõr. Hiszen olasz módszerrel is lehet ügyetlenül, nyomokat hagyva gyilkolni.
- Nem tudom, hogy lehet-e itt különbözõ módszerekrõl beszélni és lehet -e népcsoportonként módszereket adni, szerintem nem helyes. Mindenképpen a végrehajtás módját kell nézni. Tehát erre azt mondom, hogy profi bérgyilkossal van dolgunk, aki megtervezi, és tökéletesen végrehajtja a rá bízott feladatot.
Dr. Fülöp Gyula profilalkotó hisz abban, hogy a bérgyilkos módszere igenis meghatározó. Õ matematikai alapon mûködõ számítógépes összehasonlító programot dolgozott ki. A módszer alapjául a már elkövetett gyilkosságok adatai szolgálnak és a végeredmény, a gyilkos társadalmi környezetére utal.
- Attól függetlenül, hogy én nem mondom azt, hogy az illetõ román típusú, ukrán típusú, albán típusú vagy bármilyen más típusú elkövetõ volna. Azt meg tudom mondani, hogy az illetõnek mik azok a meghatározói, ami alapján föl lehet ismerni. Tehát neme, kora, vagyoni helyzete családi állapota, azt, hogy ismerte-e az áldozatát vagy sem.
A meghatározók pedig, igenis a gyilkolás módszerei. A Magyarországon elterjedt likvidálási megoldások között egyébként igen gyakori, amikor gyalogos merénylõ végez a célszeméllyel. Így ölték meg például Kõbányán az ukrán-magyar állampolgár Márkus Eduárdot. A szeszkereskedõ kilépett háza kapuján, amikor a tettes felbukkant mögötte és kétszer rálõtt, majd az úttestre zuhanó férfit valósággal kivégezte. Szintén a háza elõtt gyilkolták meg az alvilág másik ismert alakját, Donát Ferencet. A bérgyilkos várt rá és közvetlen közelrõl kétszer fejbe lõtte. A Fenyõ gyilkosságot az esti csúcsforgalomban szintén gyalogosan mozgó tettes hajtotta végre. A leszámolásnak az ilyen módját az alvilágban szláv módszerként ismerik. Kátai Elek a rendszerváltás óta elkövetett alvilági leszámolások mindegyikének anyagát áttanulmányozta. Azt mondja, az áldozat személye, a vele szembenállók és a helyszín együttesen határozzák meg a bérgyilkos módszerét.
Mindig a sértetti oldalból kell kiindulni, azok kikkel álltak kapcsolatba, illetve a sértett ellenfelébõl vagy nézetkülönbséggel rendelkezõ másik csoportból, azok milyen népcsoportokkal állhatnak kapcsolatban. Ez egyben a gyilkosságban mindig azok az elvégzõk, a végrehajtók, akik jó pénzért hajlandóak erre, vagy akik éppen más jövedelemforrás után nézve csak a bérgyilkosságban találhatnak valamilyen anyagi haszonszerzési lehetõséget. Az elkövetési módszerek pedig a helyszínekbõl adódnak. Amikor egy mozgó gépjármûvet kell, vagy a mozgó gépjármûbe kell likvidálni a személyt, akkor nyilván egy sorozat lövõ fegyvert alkalmaznak. Hogyha mellé is megy lõszer, azért legyen biztos találat, mert a feladatot végre kell hajtani.
Kátai Elek elméletét erõsíti az a gyilkosság, amit hat évvel ezelõtt a 21-es fõúton Mátraszûrös közelében követtek el. Szabó Miklós pásztói vállalkozót Ford Transitjában menet közben végezték ki egy géppisztolysorozattal. Ezeken a rendõrségi felvételeken azt láthatják, hogy milyen pontosan célzott a tettes. A gyilkosság után mindezek alapján mindenki ukrán maffia leszámolásról beszélt. A nyomozók azonban kiderítették, hogy egy 20 éves és egy 17 éves magyar fiú vállalta el a bérgyilkosságot. tehát nem ukránok és azért lett a fiatalabb a gyilkos, mert õ még nem tudott autót vezetni.
A szerepet úgy osztották el egymás között, hogy föl kellett tenni azt a bölcs és nagyszerû kérdést, hogy ki vezet, és ki lõ, ugyanis az elkövetést gépkocsival kellett végrehajtani és egy gépfegyver állt nekik, áll rendelkezésükre. Mivel a 17 éves fiatalember nem rendelkezett jogosítvánnyal, gépkocsit még soha életébe nem vezetett, ezért egyszerûbbnek tûnt az, hogy õ fog lõni, mert egyszerûbb egy ravaszt meghúzni, mint egy gépkocsit elvezetni.
Ezeknek a bérgyilkosoknak tehát semmi közük nem volt a szervezett bûnözéshez, még ha ukrán módszerrel gyilkoltak is. A robbantásos merényletek tetteseit viszont mindenképpen az alvilágban kell keresni, hiszen robbanóanyaghoz könnyedén csak bûnözõk tudnak hozzájutni. Amikor két éve Szegeden gépkocsijába robbantottak fel egy vállalkozót, esélye sem volt a túlélésre. Budapesten egy fának támasztott kerékpárra szerelt bombát akkor robbantották fel, amikor Hoffmann István gyalogosan elhaladt mellette. A támadás célpontja napokig élet-halál között lebegett, de túlélte a merényletet. Az Aranykéz utcában a támadás célpontján, Boros Tamáson kívül három járókelõ is meghalt, amikor egy Polski Fiatban elrejtett robbanószerkezetet hoztak mûködésbe a merénylõk. Ezeket a robbantásokat szlovák módszerként tartja számon az alvilág. Fõleg azért, mert Szlovákiában követték el a legtöbb ilyen leszámolást és a merényleteknél használt robbanóanyagot a santexet és a dinamitot, ott a legkönnyebb beszerezni. Kátai Eleknek ezekrõl a merényletekrõl is megvan a saját véleménye.
- Amikor egy álló célpontról van szó, akkor akár robbantással, akár kézi maroklõfegyverrel közelébe haladva közvetlen közelrõl létfontosságú szervet támadva végzik el a bérgyilkosságokat. Nálunk nincs olyan egyértelmû módszer, mint például az olasz maffiánál, ahol a likvidálásra szánt embert közvetlen közelrõl kis kaliberû lõfegyverrel szinte megalázva lövi le a végrehajtó, pontosan azért, hogy a többiek ebbõl okuljanak. Nálunk mindig is azt kell, mondjam a cél, szentesíti az eszközt. Ez azt jelenti, hogy valakit megbíznak végezze el ezt a feladatot, és az a valaki választja meg a menekülési útvonalat, a megközelítési útvonalat, az ehhez használt fegyvert, illetve a robbanóanyagot.
Bérgyilkosok egyébként 1996. november 1-je óta kapnak, hogy úgy mondjam megrendeléseket Magyarországon. 1996. november 1.-én lõtték ugyanis le Prisztás Józsefet, és ez volt az a gyilkosság, amellyel kezdetét vette az alvilági háború, amelyik máig tartó alvilági háború. Talán önök is emlékeznek rá, hogy a rendõrök azt gondolták tavaly, amikor egy jó ideig nem voltak ilyen merényletek, hogy mintha ez az alvilági háború véget ért volna, de a legutóbbi leszámolások azt bizonyítják, hogy errõl szó sincsen a háború még mindig tart. A statisztika egyébként azt mutatja, hogy amióta kitört ez az alvilági háború, tehát 1996. november 1-je óta, azóta 14 leszámolásos gyilkosság volt Magyarországon, ezek nagy részét egyébként Budapesten követték el.
