Talán sokként érhet – néhányunkat vagy sokunkat, hogy az elsődleges nemi szervünk, mind a nőknek, mind a férfiaknak, az agyunk. A mai modern és kifinomult (vagy finomkodó?) társadalmunkat domináló, sokat hangoztatott felvilágosultság ellenére kimondatlan gyötrelmeket, frusztrációt és szorongást generálnak a szexxel kapcsolatos téveszmék, amik téves információból és értelmezésből, valamint megalapozatlan elvárásokból táplálkoznak. Szexuális problémáink legtöbbje megoldható lenne egyszerűen azáltal, hogy pontos, naprakész információkat szerzünk a szexuális működésről, a szexuális válaszreakciók körülményeiről, és arról, hogy hogyan alakul át szexualitásunk életünk különböző ciklusaiban. Ezekre a felvetésekre és kérdésekre keressük a válaszokat.
1. A partnerünk iránt táplált aktuális érzések jelentős hatással lehetnek szexuális beállítódásunkra. Egy kimondatlan sérelem miatti zúgolódás, hosszan táplált neheztelések, a partner régmúltban elkövetett “bűnei”, meg nem értettnek érezni magunkat hamar elfojtják a hamu alól feltámadni akaró tüzet. A ki nem mondott negatív érzések, amiket múltbéli, -partnerünkkel elkövetett – szexuális kudarcok miatt érzünk megelőzhetik a szexuális harmónia kialakulását.
2. Az, hogy hogyan érzünk magunkkal kapcsolatban, mi a véleményünk magunkról és a testünkről, drasztikusan befolyásolja a szexuális vágyat és a késztetést. Elhihetjük, hogy a partnerünk kívánni fog azzal a testtel, amit mi (gyakran megalapozatlanul) taszítónak, vagy éppen undorítónak tartunk? Ha túl kritikusak vagyunk saját testünket illetően, akkor, tartsuk bár akármilyen vonzónak partnerünket, szétoszlatjuk a feléledni akaródzó vágyunkat. Ha mondatokba foglaljuk testünkkel kapcsolatos utálatunkat, lelohaszthatjuk kedvesünket!
Hogy tovább komplikáljuk szexuális életünket, ott vannak a nemi különbözőségek, már ami a szexuális indíttatást illeti, amik akadályai lehetnek egy szinkronizált nemi életnek, vágynak. Vajon a férfiak vágya erősebb? Talán nem, de az tény, hogy a szexuális vágy a férfiaknál sokkal kitartóbb, rendíthetetlenebb, konstansabb, és könnyebben felkelthető. Vajon a nőknek kisebb intenzitású, váltakozóbb a szexuális étvágyuk, amire csak akkor tudnak reagálni, ha bizonyos körülmények együtt vannak? Talán. Szexterapeuták szerint a nőknél a vágytól a beteljesülésig vezető út hosszabb, ami ráadásul kerülőutakkal és akadályokkal telitűzdelt.
3. Nem lebecsülendő a körülmények hatása szexuális életünk gyakoriságára. A kapcsolat milyensége, aktuális minősége általában meghatározza a párok nemi életét, de nem mindig. Nagyon sok házaspárral, szerelmespárral, akik gyönyörűen kijönnek egymással, előfordulhat, hogy mégis ritkán szeretkeznek. A stressz, az aggodalmaskodás, anyagi gondok, szülői feladatok ellátásából fakadó problémák, rossz fizikai állapot, az intim környezet hiánya mind olyan külső körülmények, amik drasztikusan csökkenthetik a szexuális vágyat. Ezek a gondok mindenki életében jelen vannak. Nem az a probléma, hogy a párok milyen gyakran (vagy nagyon ritkán) szeretkeznek. Sokkal inkább jelenthet gondot az, ahogyan a felek szexuális étvágyuk összeférhetetlenségét szemlélik, és az, ha negatívan állnak hozzá a problémához. Az átmeneti szünetek és érdeklődésvesztés periódusaiban a legjobb, ha a felek átértékelik hozzáállásukat, ha a realitás perspektívájából közelítik meg a gondokat, és főleg nem borulnak ki túlságosan a kialakult helyzet miatt.
Az I. mítosz a realitás perspektívájából:
A. Teljesen normális, ha a szex gyakorisága a párkapcsolatban változó, a körülményektől függően.
B. Egy kapcsolat változásainak időszakaiban teljesen normális, ha a felek szexuális étvágya nincs szinkronban.
C. A “szünetek” miatti önhibáztatás és a másik hibáztatása helyett sokkal közelebb kerülhetünk a probléma megoldásához, ha gyöngéd kontextusban közvetítjük partnerünk felé félelmeinket.
D. Szinte senki nem látja tökéletesnek saját testét. Egy szerető férjnek vagy feleségnek nincs szüksége arra, hogy partnere teste tökéletes legyen ahhoz, hogy élvezze a vele való szexuális együttlétet.
E. A partnerek közt kialakul egy hallgatólagos megegyezés arról, hogy milyen gyakran legyenek együtt, ami saját igényeiket hozza harmóniába, és fölösleges másokhoz hasonlítaniuk magukat.
