A perverzió alapját képező aktivitás-passzivitás ellentét a normál szexuális élet általános jellemzőihez is hozzátartozhat, ám ebben az esetben mindig a kölcsönösség a kulcsszó.
A mazochizmus a szexuális perverziók közé tartozik, amelyben a szexuális kielégülés a személy által igényelt szenvedéshez vagy megalázáshoz kötődik. Freud azonban a mazochizmus fogalmát sokkal tágabban értelmezi, mint szexológusok. Egyrészt számos elemét fedezi fel a legkülönbözőbb szexuális viselkedési formákban és a gyermeki szexualitás kezdeményeiben, másrészt, leírja a belőle levezethető megjelenési formákat, különösképpen a morális mazochizmust, amely során az egyén – tudattalan bűntudatból – vállalja az áldozat szerepét anélkül, hogy szexuális élvezetben részesülne.
A mazochizmusnak a szadizmushoz kötődő szoros kapcsolatát, ezen ellentétpárnak a lelki életben Freud által tulajdonított szerepét szado-mazochizmusnak nevezzük, amely a szadizmusnak és a mazochizmusnak a kombinációját jelenti.
Vannak a normál szexuális játékoknak olyan formái, amelyben a domináns, aktív félnek alárendelődik a passzív fél. Ezekben az esetekben azonban szerepcsere lehetséges, így a szexuális viselkedés nem rögzül, extra tárgyakat, extra öltözeteket nem használnak, nem alkalmaznak erőszakot, minden a kölcsönös kimondott vagy kimondatlan beleegyezésen alapul, melynek célja a kölcsönös szexuális örömszerzés, és ebben a kulcsszó a kölcsönösség.
Az élvezetek forrása
A szadistának a másik személy szenvedésének látványa a kielégülés eszköze, gyakran a másik személy beleegyezése és együttműködése, sőt, akarata ellenére. A nemi erőszak alapját gyakran képezi a szadizmus, hiszen minél gyengébb a másik fél és minél inkább tiltakozik, annál nagyobb a szadista számára a szexuális öröm.
A mazochista viszont abban talál élvezetet, ha őt uralják, ha ő van mozgásában korlátozva, megbénítva, és vele kegyetlenkednek. Ez a két perverzió egymásnak tükörképei, és ha már létezik, az optimális az, ha a két típus egymásra talál.
Nevelés vagy szadizmus?
A szado-mazochizmus nagyon gyakran nevelői magatartással is takarózik. Nemcsak a gyermek provokálja ki gyakran a verést és juttatja mazochista részösztöneit kielégüléshez (az analitikusok szerint ez is létező viselkedési forma), hanem a nevelő is kielégíti szadista ösztönkomponenseit, amikor gyakran a legkisebb, sokszor csak általa vélt rendbontás ürügyén is ütlegeli a gyereket.
